A mesékkel egyszerűbb

Sokunknak okoz gondot, hogy miként is magyarázzunk el gyermekeinknek, unokáinknak olyan dolgokat, fogalmakat, melyekkel először találkoznak. Egy biztos, hogy maximum rövid ideig odázhatjuk el a válaszadást, mert a legkisebbekben is munkál a türelmetlenség, kíváncsiság, s ha sokáig halogatjuk, akkor legközelebb nem hozzánk fordulnak a válaszért.

A mesék nagy segítséget jelentenek. Csak meg kell találnunk a vezérfonalat, s máris kezünkben a megoldás. Fontos, hogy már akkor nagy körültekintéssel járjunk el, amikor kiválasztjuk a lefekvés előtt olvasandó meséket, s ugyanígy kell tennünk akkor is, ha mesefilmet, vagy mesejátékot választunk. Néhányan úgy érzik, hogy erőltetett dolog a korhatáros kategória, pedig pont ez teszi lehetővé, hogy a kicsik számára is érthető legyen a mondanivaló.

Mindennek ideje van. A figyelmes szülő, nagyszülő, hamar felméri a gyerek érdeklődési körét, így onnan válogat nézni, olvasni valót. Ehhez persze arra is szükség van, hogy ne sajnáljuk az időt a meseolvasásra, közös bábszínházi, meseszínházi előadásokra, és azok megbeszélésére. Meg sem kell várnunk a kérdést, mindig beszéljük meg értik-e kicsit a látottakat, hallottakat.

Így nem csak megértik a történetet, hanem azt is megszokják, hogy nyugodtan kérdezhetnek, mert mi felnőttek türelmesen válaszolunk nekik. Nem mondom, hogy ez mindig könnyű, hiszen, – főleg ott, ahol több gyerek van – bizony mindig akad teendő, de ezeket a beszélgetések megejthetjük akár főzés, vagy vasalás közben is.

Saint-Exupéry Kishercegéből is tudhatjuk, hogy milyen szárnyaló fantáziájuk van a gyerekeknek. Hiszen amit mi felnőttek kalapnak látunk a rajzukon, az nekik elefántot emésztő óriáskígyó. Csukás István Keménykalap és krumpliorr című könyve és a belőle készült film is rengeteg tanulsággal szolgál, s akárcsak a mesék, gyerekdarabok, bábjátékok fejlesztik a lurkók erkölcsi érzékét. Ezért is fontos, hogy sok mesét halljanak, láthassanak, mert így a saját életkoruknak megfelelő módon kapnak választ az élet nagy kérdéseire.

Korunk remek divatja, hogy ezek a mesejátékok már interaktívak, s így maguk a gyerekek is beleszólhatnak a történetbe, s szórakozva tanulnak, szinte észrevétlenül alakítja az igazságérzetüket, erkölcsi érzéküket, kommunikációs készségüket.

Persze szükség van a klasszikusokra is, mert a gyermekkor nem múlhat el varázslat nélkül. Kellenek a királylányok, tündérek, lovagok, a régi és mai hősök, hogy példaképeket találjanak és átéljék a csodákat.

S nekünk felnőtteknek is pozitív töltést jelent, hogy ezekben a könyvekben, bábjátékokban mindig győz az igazság, a jó elnyeri jutalmát, a rosszak pedig megbűnhődnek. S bizony jó kapaszkodó valamennyi ahhoz, hogy olyan bonyolult kérdéseket is megvitathassunk, mint a kirekesztettség, vagy ha kilógunk a sorból, mások vagyunk, mint az átlag.

Február 19-én, vasárnap délelőtt az Óbudai Kulturális Központban A csúnya kacsa története megannyi izgalmas kérdést vet fel és válaszol meg, de még bőven marad beszélgetnivaló a mesével kapcsolatban otthonra is.

A csúnya kacsa