DÚDOLJ, RINGASS, TÁNCOLJ Csillaghegyen

2016. ÁPRILIS 18. HÉTFŐ 14:03 Magyar Idők

A SZÜLŐ HANGJÁT HALLANI

A DÚDOLJ, RINGASS, TÁNCOLJ PROGRAM A ZENE STRESSZOLDÓ SZEREPÉRE ÉPÜL
Szilléry Éva
A célom éneklésre bírni az édesanyákat, hogy megtapasztalják, ha elkezdenek dalolni gyermeküknek, mélyebb érzelmi viszony fejlődhet ki közöttük – mondja Paár Julianna. A Tárkány Művek korábbi énekesnője összekapcsolta az anyaságot az énekléssel: fél éve közösségi programon, amolyan össznépi baba-mama táncon adja elő a népi ihletésű dalokat.

Hátára kötött gyermekével zenél Csernók Klára hegedűművész háromnegyed órán át, az édesanyák körben állva karon ülő vagy már éppen járó, tipegő kisgyermekükkel dalolnak, táncolnak a Csillaghegyi Közösségi Házban, a Tárkány Művekből megismert Paár Julianna énekesnő és kísérői, a Kortárs Népzenei Társulat élőzenéjére, Csiki Gergely néptáncos, néptáncpedagógus segítségével.

A Göncöl néptáncegyüttes alapítójaként is ismert Csiki Gergelytől származik a gondolat, miszerint életre szóló viszonyt tud teremteni gyermekével már csecsemőkortól az édesanya tánca, ringatása, éneke. A táncos időközben Paár Julianna zeneterapeutában találta meg az alkotótársat, akivel együtt az elmélet közösségi programmá fejleszthető: a Dúdolj, ringass, táncolj elnevezésű zeneterápiás együttlét alig fél éve létezik, de már a fővároson kívül is több meghívást kapott.

– Ezzel a módszerrel nem pedagógiai jellegű együttlétet akartam létrehozni, hiszen van már sok baba-mama foglalkozás, ahol az édesanyáknak felépítenek egy repertoárt, amelyet otthon tudnak használni. Fontosabbnak tartom, hogy a Kodály-módszer szemléletének átörökítésével, a magyar népzenei alapanyag felhasználásával inkább a zeneterápia mentén közelítsek a gyerekekhez. Legfontosabb célom, hogy az édesanya merjen énekelni, hiszen a gyermeknek a szellemi-érzelmi fejlődés legfőbb táptalaja, ha a szülei hangját hallja – fogalmazott Paár Julianna.

A háromnegyed órás össztánc ötletgazdái vallják, hogy mindent játékos formában és nem pedagógiai jelleggel kell a gyermekeknek átadni a program során. Nemcsak az anyanyelvét tanulja meg, de az ölbeli játékokon keresztül azokat a gesztusokat is, amelyek később az íráskészségét és a többi finom mozgását meghatározzák.

Kodály Zoltán szerint a gyermek zenei nevelése kilenc hónappal a születése előtt elkezdődik, sőt a zenetudós azt vallotta, hogy az anyuka megszületése előtt kilenc hónappal. Vagyis a zene és a nyelv valami olyan génjeinkbe rögzült információ, amely gyakorlatilag önmagától átöröklődik, és csak az a belső bátorságunkat kell életre hívni ahhoz, hogy ezt alkalmazzuk.

A Paár–Csiki-féle program tehát arra buzdítja az édesanyákat, hogy időben kezdjenek el dúdolni a leendő, majd a karon ülő gyermeküknek, s ne húzódozzanak tapsolva énekelni vele otthon, a játszótéren vagy akár az orvosnál, élve a zene stresszoldó szerepével.
Ámbár nem zenészszülők gyermeke, Paár Julianna úgy véli, ő maga megkapta az említett kodályi belső tudatalatti átöröklést, hiszen szüleinek fontos volt a zene, és iparművészként rendszeresen muzsika mellett dolgoznak.

Buzdítja az anyákat, időben kezdjenek el dúdolni gyermeküknek

Forrás: Mirkó István

Buzdítja az anyákat, időben kezdjenek el dúdolni gyermeküknek

Tizenhat évesen ragadta magával a népzene, így aztán a Zeneakadémián már népzenei tanszéken folytatta tanulmányait. 2008-ban alakult a népi ihletésű zenét játszó, elsősorban balkáni folk hagyományra építő, azt a mai modern műfajokkal ötvöző Tárkány Művek, amelynek kezdettől fogva énekesnője volt, a gyermekvállalás miatt nemrég azonban kivált a csapatból.
– Hét évet töltöttünk együtt, eljutottunk ennek a műfajnak a legmagasabb pódiumáig itthon a Művészetek Palotájától az A38 hajóig. Hatalmas élmény volt nekem, hogy a népzenei tartalmakat hordozó zene ki tudja nyitni az embereket, hogy utána elkezdjék megismerni, mi is a zenei örökségünk. Másfél éve vonultam vissza az utolsó nagy, Müpában megrendezett koncertünk, szólóestünk után. Azt kértem a zenekartól, hogy engedjenek el, mert most a kisfiamnak élek.

Az anyasággal járó áthangolódásom és a gyógyterapeuta-diplomám megszerzése a színpadtól némileg elfordított és a zenének az önfejlesztő, közösség és személyiségfejlesztő irányába vitt. Úgy gondolom, a zenélést most a leghitelesebben úgy tudjuk csinálni, hogy a mi hátunkon, a mi karunkban ott van a gyerek, és vele együtt énekelünk – mesélte.

Az interaktív program fészke a Csillaghegyi Közösségi Ház, ám a közönség egyre nagyobb érdeklődést tanúsít. Április elején az országos táncháztalálkozón is bemutatkoztak Budapesten, és vidéken is sorra nyílnak meg a kapuk.