Hiteles forrásból

Endrei Judit évtizedekig családtagnak számított a tévénézők körében. Szeretett családtagnak, mert mindig ott bujkált egy bájos mosoly a szája szélén, sosem akart feltűnni, kiragyogni, s mégis azonnal a szívünkbe lopta magát. Szelíd bölcsességgel a mondandóját tolta előtérbe, s ettől mindig hiteles maradt.

 

S hiteles ma is, amikor megannyi könyv után a korosztályát igyekszik meggyőzni a saját példájával, hogy nem csak a húszéveseké a világ.

– Mi adta az inspirációt ahhoz, létrehozd a Korhatártalanul klubot?

– Amikor az egyetem után a tévéhez kerültem, még meglehetősen zárkózott voltam. Aztán az ottani munka segített abban, hogy kinyíljak. Amikor újra civil lettem és a könyveim kapcsán elkezdtem járni az országot, rengeteg emberrel, főleg nőkkel találkoztam és azt tapasztaltam, hogy csak egy kis segítség kell és ők is szívesen megnyílnak.

A magam példája bizonyította, hogy sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ember tudatosan élje az életét, de én tettem magamért. Szándékosan mesélek nekik arról is, hogy voltak dolgok, amik nem sikerültek elsőre, többször is neki kellett mennem, de nem adtam fel. Ez segít azoknak, akik bátortalanabbak, nem hisznek magukban eléggé.

Mivel ezeken a beszélgetéseken, találkozókon a saját tapasztalataimat osztom meg, elhiszik nekem, hogy az optimizmust is lehet tanulni. Nem tartom magam holmi gurunak, vagy életvezetési tanácsadónak, csupán inspirálni szeretném az embereket, hogy kis odafigyeléssel pozitív irányba terelhetik az életszemléletüket, aktivitásukat, s ezzel új lehetőségek nyílnak számukra. Amikor a gyerekek kirepülnek, sok nő érzi úgy, hogy feleslegessé vált, de ez nem igaz. Aki kimozdul otthonról, az elindul egy jó irányba. Amikor belekóstol abba, hogy a gondjaival, vagy éppen elfojtott álmaival, vágyaival nincs egyedül, akkor már sínen van, mert onnantól jobban figyel a környezetére, s nem rabja a négy falnak többé.

Sokan néznek aggodalommal az idősödés felé, pedig ahogy mondani szokták minden kornak meg van a maga szépsége, csak ne féljünk megkeresni.

– A te példád valóban követendő, hiszen bebizonyítottad, hogy van élet a tévé után.

– Ezt próbálom elmondani a közönségnek, hogy azzal, hogy egy ajtó bezárult a munkahely elvesztésével, vagy a nyugdíjjal, ezer ablak nyílik, csak meg kell keresni. Erre a korra mérhetetlen tapasztalat, tudás halmozódik fel az emberekben, csak nem szabad kishitűen szemlélni a dolgokat. Bátran kell váltani, megkeresni azt, amiben jók vagyunk. Ettől mérhetetlen szunnyadó energia szabadul fel bennünk, és máris nyert ügyünk van.

Karácsony táján én is szeretek kicsit befordulni, díszítgetni a lakást, készülni az ünnepre, kicsit élvezni az otthon melegét, de aztán az ünnepek után felpörgök és jöhetnek az új tervek, célok.

Magam sem hittem volna egykor, hogy mennyi öröm rejlik abban, hogy beautózom az országot, új emberekkel találkozom, ráérősen beszélgetek könyvekről, a klubról az élet apró dolgairól. S bár a fővárosban is van klubunk, a vidéki emberek meglepően fogékonyak erre.

Jó látni miként nyílnak meg, fedezik fel a bennük rejlő értékeket, s tudatosodik bennük, hogy ezernyi lehetőségük van arra, hogy bizonyos koron túl is tengernyi motivációval tegyék aktívvá a mindennapjaikat, hogy tegyenek érte, hogy lelkileg és fizikailag is jobb legyen az életük.

– Ismerve téged már a következő terven gondolkodsz.

– Igaz, szívesen meghódítanám ezzel a programmal a szűkebb pátriámat, Szentendrét, hiszen nekem és a húgomnak Erikának, aki társam, jó tündérem ebben a projektben sokat jelent, nagyon kedves és fontos a lakóhelyünk.

Aki szívesen megismerné a Korhatártalanul program lényegét, vagy csak örülne, hogy részese lehet ennek az estének, ahol személyesen találkozhat, beszélgethet Endrei Judittal, jó szívvel ajánlom a 3K Lelkifröccs című programját április 21-én este 18 órakor.

Vincze Mara

Lelki fröccs