Közösség és szocializáció

Mikor menjen közösségbe a gyerek? Ez sok fejtörést okoz a szülőknek, különösen az első babánál. S bár a várakozás hónapjai alatt lelkesen bújják a szakirodalmat a kismamák, sokan érzik úgy, hogy minél több információ birtokába jutnak, annál bizonytalanabbak a kérdésben.

Nem véletlen, hiszen megítélés is folyton változik és akkor még nem beszéltünk arról, hogy generációnként is változik a vélemény. S ha az nem lenne elég, akkor jön a nyári baba, téli baba kérdés.

S ha ehhez hozzáadjuk az ahány ház/család annyi szokást is teljes lesz a zűrzavar.

Mi a megoldás? Nincs mindenkire és minden helyzetre egyértelmű válasz, hiszen a gyermeknevelés a legösszetettebb dolog a világon, amire nincsenek megdönthetetlen képletek. Mint ahogy a kicsik súlya, magassága, szokásrendszere is eltérő, így ebben a kérdésben is sok az eltérés.

Talán akkor döntünk a leghelyesebben, ha elsőként kiválasztunk 1-2 embert, akinek megbízunk az értékítéletében. A baba orvosa, az édesanyánk, a legjobb barátnőnk, aki már évek óta jól elboldogul, és kiegyensúlyozott gyermeket nevel.

Ez kulcsszó a kicsiknél, hiszen az élet ezen szakaszában fontos, hogy ha nem is túl mereven, de legyen napirendjük, amihez igazodva kialakulhat az életritmusuk.

Dr. Friedrich Katalin gyermek háziorvos két fő területe a csecsemő-gyermekgyógyászat, valamint az iskola egészségtan és ifjúságvédelem. Több generáció ápol vele jó kapcsolatot, s egykori kis betegei, ha szülőkké lesznek, szeretnék az ő gondjaira bízni a gyermeküket.

Pályája kezdetétől igyekszik a prevencióra helyezni a hangsúlyt, így nincs olyan téma, amiben ne lehetne kikérni a tanácsát.

– Mára – gyakorló nagymamaként – az elméleti ismeretek mellé számos személyes tapasztalattal is rendelkezem. A szerencsés gyermekekre nem csak lázas állapotban figyel a szülő, mert ahhoz, hogy egészséges, kiegyensúlyozott legyen a csemete, a lelkét és az értelmét is gondozni kell. Vagyis, nem mindegy miként szocializálódik a gyerek. Ahogy nő, úgy nőnek az igényei. Kezdetben beéri a gondos etetéssel, ápolással, de rövidesen igényli a társaságot, a játékot, az élményeket.

Fontos, hogy ne csak azt tanulhassa meg tőlünk, hogy mik az egészséges táplálékok, s hogy milyen fontos a mozgás, a friss levegő, hanem azt is miként kell egy közösségben viselkedni, milyen fontos a hagyományok ápolása, milyen öröm egy jó könyv, színház.

S bár az élet nem csak ünnepnapokból áll, ezekre bizony szüksége lesz a játszótéren is.

Az a gyermek, akit egészen apró korában közösségbe visznek, megtanulja a társasági viselkedés alapjait, képes lesz harc nélkül megosztozni a játékain. Rajtunk áll, hogy ne csak azzal találkozzon, hogy mit nem szabad, hanem azzal is, hogy a közös játéknak van számos előnye is. Mint az életben mindenütt, itt is a jó példa a célravezető. Ha látja, hogy a mama jókedvűen beszélget a többi szülővel, ő is nyíltan közeledik a többi gyerekhez.

S bár kezdetben a túlféltés szinte elkerülhetetlen, idővel rájönnek a szülők, hogy hagyni kell a gyerekeket, had oldják ők meg az apróbb konfliktusokat.

Míg hiányoznak a kicsi alapvédelmét biztosító oltások, ne erőltessük a közösségi programokat, de később, fokozatosan tágítsuk a kört, had edződjön hozzá a környezethez, mert ha búra alatt, steril viszonyok közepette tartjuk, akkor sokkal sérülékenyebb lesz.

S miért is fosztanánk meg attól őket, hogy nemes és szép dolgokkal találkozzanak már a kezdetektől? Ahogy simogatással, dúdolással álomba tudjuk ringatni őket úgy, hogy mosollyal az arcukon alszanak el, vagy, ahogy már magzati korban élénken reagálnak arra, ha zenét hallgatunk. Ezért kell együtt foglalkoznunk a testtel, a lélekkel és a szellemmel!

Jó látni, hogy milyen ösztönösen mozdul a lábuk a zenére, milyen lelkesen nevetnek, tapsolnak a nekik szóló műsorok alatt, s hogy a színházteremből kifelé ezer kérdéssel bombázzák a szülőket, nagyszülőket, vagy csak mesélik a történteket, mintha a kísérők nem mellettük ültek volna az előadás alatt.

Ilyenkor tanulják meg, hogy színházba, koncertre menni ünnep, aminek külsőségekben is meg kell adni a módját. S míg ruhát válogatnak ünneplőbe öltözik a lelkük is.

Fontos, hogy minden életkorban részük lehessen ezekben a remek élményekben, mert nyitottabbak, közlékenyebbek lesznek, bővül a szókincsük, szilárdul az erkölcsi érzékük, s később ők lesznek a színházba, koncertre járó fiatalok, akik ugyanilyen fontosnak érzik majd, hogy szülőként megosszák ezt a csodát a gyermekeikkel is.

Vincze Mara