Mindig öröm számomra, ha az Irodalmi kávéház közönségében új arcokat látok. Még ennél is nagyobb boldogság, ha fiatalokkal bővül a hűséges csapat. A „kemény mag” ugyanis középkorú és idős emberekből verbuválódott az elmúlt évek alatt, s a ragaszkodásukat nincs okom megkérdőjelezni, mert ha fúj, ha esik, ott vannak. Ők még a versek szeretetére szocializálódtak, s ezt a jó szokásukat máig őrzik. A fiatalok megjelenése viszont arra bizonyíték, hogy van kinek átadni a stafétát, lesz értő közönsége a színháznak, irodalomnak a jövőben is.
Ezért is hatott revelációs erővel mindannyiunkra, amikor tavaly év végén megjelent a nézőtéren egy gyerekember, aki szemmel láthatóan élvezte az előadást, s boldogan aktivizálta magát.
Mint később, a beszélgetésünk során kiderült, szakmabelivel van dolgunk.
Torday Barnabás a maga 10 évével, már megjárta a világot jelentő deszkákat is. Alig 4 és félévesen, mint Mini tanodás szerepelt a Dzsungel könyvében is, amire ma is örömmel emlékszik vissza. Azt viszont leszögezi, hogy nem kíván színész lenni, nem szeretne rivaldafényben élni, maximum annyi időre, míg átveszi a Nobel-díjat. Barna ugyanis műszaki pályára készül. Szereti és érti a matematikát, ahogy ő fogalmaz az osztályban a Top 3-ban szerepel ebből a tárgyból, s ez nem kis dolog, hiszen az Első Óbudai Általános Iskolába jár, ahol komoly követelményeknek kell megfelelniük a tanulóknak.
Azt nem lehet ráfogni, hogy szakbarbár, hiszen a Mini tanoda után sem fordított hátat a humán tárgyaknak sem. Szövegértés, nyelvtan szakkörre jár, szavalóversenyeken indul.
Édesanyjával kettesben él, s mivel nincs testvére szabadideje jó részét felnőtt társaságban tölti. Viszont, ha hazautaznak Sopronba, ahol a család zöme lakik, akkor számtalan unokatestvér kárpótolja ezért, akikkel vígan telik az idő. Jó kapcsolatot ápol édesapjával, féltestvéreivel, akik már idősebbek. Nevetve jegyzi meg, hogy van genetikai fertőzöttség is, hiszen egyikük festő, aki az irodalommal is foglalkozik.
És van egy barátja, akivel egy nyelvet beszél, egyformán gondolkodik, s ez fontos számára. Mivel kevés a szabadideje vele is csak hétvégéken, no meg az iskolában találkozik.
Esténként már fáradt az olvasáshoz, mert kosáredzésre is jár, de hétvégén jut idő erre is. Kedvencei David Glover: Rejtélyek múzeuma és a Geronimo Stilton könyvek.
Barna jó példa arra, hogy csonka családban is lehet kiegyensúlyozott gyermeket nevelni. Jó látni a cinkos összekacsintást a mamájával, s hallani, hogy mennyi izgalmas közös programot csinálnak, s milyen remek az összhang köztük. Tolerálják egymás szokásait, s nem túlzás azt állítani, hogy támaszt is jelentenek egymásnak, amit ő úgy aposztrofál, hogy a „fiúk anyásak”!
S, ha mindehhez hozzávesszük, hogy Andrea már a génekkel is átörökíthette a saját irodalmi, színházi vonzódását a fiába, akkor már kár is tovább keresgélni az okokat, hogy mi visz az Irodalmi kávéházba egy tízéves fiút.
Hónapok óta tudatosan böngészik a műsort, s ha valamelyikük kedvence szerepel a kínálatban, akkor jönnek, mindketten. Feledhetetlen élményt jelentett Barnának, hogy személyesen találkozhatott nagy kedvencével Scherer Péterrel, aki a róla készített albumába adott autogramot neki, vagy amikor Vida Pétertől kapott aláírt fotót, de remekül érezte magát a Presser koncerten is.
S bár tényleg kicsit komolyabb a korosztályánál, azért a szemében ott van a gyermeki huncutság, a gesztusaiban tetten érhető a helyét kereső kiskamasz, csak érdeklődése és neveltetése folytán valamivel több fogódzója van ahhoz, hogy a felnőttek világában is jól érezhesse magát.
Vincze Mária
