Hónap: 2017 október

Szalai Krisztáról mindig egy szimultánt játszó nagymester jut eszembe, s nem igazán tudom megfejteni a titkát, hogy miként fér egy törékeny színésznőbe ennyi erő és energia? Hogy tud helytállni anyaként, színésznőként, rendezőként, íróként, színházteremtőként és drámapedagógusként, hiszen még ebből a felsorolásból is kimaradt pár dolog? Néha az az érzésem, hogy számára nem 24 órából áll a nap, vagy van valami titkos képessége, attól ez a kifogyhatatlan energia és tenni vágyás benne. Október 13-án, ő lesz az Irodalmi kávéház vendége, s akkor talán megfejthetjük a titkát.

– Néha én is elfáradok, s nem is marad mindenre időm, amit szeretnék. A hobbi kimaradt az életemből, de igazán nem is hiányzik, mert cserébe többnyire azt tehetem, amit szeretek, ami inspirál, boldoggá tesz, s ez nem kis dolog cserébe azért, amit csinálok.

– Már a pályád elején látszott, hogy nem a szabályok, trendek fogják meghatározni az életedet.

– Való igaz, nem nekem találták ki a kötöttségeket. Mindig is szerettem a saját fejem után menni, az ügyek fontosak számomra. A hivatásommá lett adni. Élményeket, szeretetet, célokat, tapasztalatot, inspirációt. Tény, hogy akkor érzem igazán jól magam, ha kiállhatok a sorból, felfedezhetek új dolgokat, ha átadhatom az általam megélt élményeket, tudást, s ezzel megkönnyíthetem, szebbé tehetem a körülöttem élők mindennapjait. Miért is ne tenném közkinccsé a szeretet csodáját, főleg, ha tapasztalati tényekkel tudom bizonyítani. Igaz ezért a tudásért olykor meg kell szenvedni, meg kell harcolni. Az élet nagyon rövid, nem érdemes hamis látszatok mögé rejteni az érzéseinket. Aki kirakat boldogságot hazudik maga köré, az sosem fogja megtapasztani a valódit. Viszont az oda vezető út tanulható. Olykor pont a legelesettebb emberektől.

Nekem hihetetlenül sokat adott, amit a vakoktól, hajléktalanoktól tanultam. Emberfeletti erő rejlik abban, ahogy igyekeznek a helyzetükben rejlő pozitívumokat kiaknázni, erre alapozva építik fel a világukat. Ehhez persze nem szabad elnyomni magunkban az empátiát, az érzékenységet mások iránt. Bár nem vagyok beosztott típus, a csapatjáték nem áll messze tőlem, csak szeretem magam megkeresni az ehhez vezető utat.

– Mivel töltekezel eközben?

– A végeredményből és az oda vezető útból. Csodálatos emberekkel találkozom. Tanítok, töltekezem a gyerekekből, ők még nagyon tiszták. Jó érzés erőt, szeretetet, reményt adni másoknak.

– Hogy viseli a családod, hogy olykor egy buldózer erejével vállalsz fel dolgokat és nem pihensz addig, amíg célba nem érsz?

– Azt hiszem egyetlen édesanya sem elégedett sohasem azzal az idővel, amit a szeretteivel tölt, de nincs lelkifurdalásom, mert mindig ott vagyok, ha szükségük van rám. Sőt, igyekszem bevonni őket is ezekbe a szívügyekbe, hogy lássák, nem öncélúan létezem, ha nem vagyok velük. Ez duplán megtérül, mert közben nem csak azt értik meg, hogy miért csinálom, hanem azt is, hogy milyen fontos, hogy ők is nyitott szívvel és szeretettel forduljanak az emberek felé, s hogy sohasem szabad semmit sem félgőzzel megélniük.

Remélem, hogy nem csak verseket, dalokat, de emberséget és szeretetet is sikerült beléjük plántálnom, s ha igen, akkor az ő kezükben is ott a kulcs egy olykor küzdelmes, de tartalmas és szeretettel teli élethez. A pénz sosem motivált igazán, az ügyek érdekeltek, s ezt szánom örökül nekik is.

Kriszta ezen az estén nem csak versekkel, könyvrészlettel, dallal várja a közönséget, hanem játékkal is, mely egyszerre teszi izgalmassá, vidámmá és aktívvá az embereket. Megteremtve a kapcsolatot a fellépő és a közönség között, hiszen immár egy évtizede annak, hogy a gyerekek körében ismertté vált a Kapcsolda lényege, a szeretet, melyből ezúttal nekünk is jut majd az irodalmi művek és a beszélgetés során.

Ez lesz az első találkozásunk a megszépült Óbudai Kulturális Központban, így duplán jól indul az évad. Sok szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt pénteken!

Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/irodalmi-kavehaz-8/

Szeretem a Családi vasárnapokat, mert egyszerre szórakoztatnak, nevelnek és gyermeknek, szülőnek, nagyszülőnek is örömet okoznak. Főleg ősztől tavaszig, amikor már mostohább az időjárás, s bizony zárt térben nem könnyű lekötni a gyerkőcök figyelmét.

Induljunk ki abból, hogy hétközben sem ideális a tévé elé ültetni a gyereket, de olykor a szükség törvényt bont. Ám a hétvégén muszáj időt, alkalmat találni arra, hogy együtt lehessen a család, s a kicsiknek is jusson minőségi idő, amit úgy tölthetnek velünk, hogy közben nincs rohanás, megúszás, amikor azt érezhetik, hogy az övék minden figyelmünk.

Nos, erre ideáliasak a „Családi vasárnapok”, ahol a meséktől a koncerteken át, a kreatív foglalkozásokig minden megtalálható. Már az is jó játék, amikor a gyerekek életkorához igazodva kiválasztjuk a műsort, majd várjuk, hogy kívül-belül ünneplőbe öltözve elindulhassunk.

A műsor szervezői tálcán kínálják a programokat, fordítsunk hát időt arra, hogy mi is megadhassuk a módját a szórakozásnak. Így tanulják meg a kicsik, hogy a színház, a koncert ünnep, s egyben remek szórakozás is, ahol összefuthat az ember az ovis, iskolás barátokkal, vagy eleve együtt szervezhetjük a programot.

Az előadás pedig nem csak egy izgalmas mese, ahol akár hangosan is bíztathatjuk a főszereplőt, hanem arra is jó alkalom, hogy megismerkedjenek a műfajokkal, a veretes szövegekkel, klasszikus történetekkel. Hogy koncert közben akár dudorászni is lehet, vagy a táncházban megtanulhatják az alapokat olyan könnyedén, hogy észre sem veszik. Vagy festhetnek, bábot készíthetnek s mindezt családi, baráti körben. S az már csak hab a tortán, hogy segít a kicsiknek véleményt alkotni, elválasztani a jót a rossztól, s észre sem veszik, máris kialakítják a saját véleményüket. És akkor még nem szóltunk arról, hogy egy ilyen előadás előtt, vagy után, akár új barátokra is szert tehetnek a kicsik, ami különösen azoknál fontos, akiknek még nincs testvérük.

Október 8-án, az Óperenciás Bábszínház előadásában a klasszikus Grimm mesét, a Hófehérke és a hét törpét látják majd újszerű előadásban. Színre lépnek élő szereplők, kesztyűs, botos és pálcikás bábok, s mindezt igazán hangulatos zene teszi még izgalmasabbá. A felnőttekben bizonyára kivált némi nosztalgikus hangulatot, s megkönnyíti a helyzetüket, mert valamennyien jól emlékeznek a történetre, s nem okoz gondot nekik, hogy lélekben felkészítsék az élményre a gyerekeket.

S mivel egy izgalmas előadás után dolgozik majd az adrenalin, vár rájuk a kézműves játszóház, ahol a darab által ihletett bábokat készíthetik el szakavatott segítséggel. Közben pedig bőven van idő arra is, hogy kibeszélhessék magukból a friss benyomásokat. Így a program végén nem csak látottak élményét vihetik magukkal, hanem a saját alkotásaikat is, hogy a szobájuk polcán majd gyakran eszükbe juttassa Hófehérke és a hét törpe izgalmas történetét.

Vincze Mara

 

Izgalmas, tartalmas este vár azokra, akik úgy döntenek, hogy október 6-án Hernádi Judit társaságában töltik az estét a 3K-ban. Az elmúlt évtizedek alatt már megszokhattuk, hogy a művésznő nem rabja a konvencióknak, s előszeretettel feszít szét minden korlátot maga körül.

– Bár öntörvényű ember vagy, mégsem magányos harcos, a csapatjáték sokkal közelebb áll hozzád. Mi ösztönzött arra, hogy újabb önálló esttel lepd meg a nézőket?

– Valóban szívesebben játszom partnerekkel, nem szeretek egyedül lenni a színpadon. Legyek őszinte? Ha rajtam múlott volna meg sem születik ez az est. Orlai Tibor érdeme, hogy szelíd erőszakkal rávett a dologra, s most már magam sem bánom, sőt szeretem.

Az ilyen mérföldkövek, mint a hatvanadik születésnap mindenkit arra ösztönöznek, hogy egyfajta számadást készítsen a múltról, s hogy igyekezzen felvázolni magának, hogy milyen tervei vannak a jövőt illetően. Ahogy pakolgattuk a téglákat, amiből összeállt az elmúlt hat évtized egyre inkább megkedveltem, s ma már kimondottan szeretem. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Pelsőczy Rékának, aki az est rendezője és Orlai Tibornak, aki a producere s egyszersmind ötletadója is. Velük és a stáb többi tagjával, már jó volt megálmodni, hogy mi is szerepeljen a műsorban.

Orlai Tibor erről így vall:

– Minden nagyformátumú művésznek jár egy ilyen est, amikor mérleget von a múltról, s felfesti a jövőt. A születésnap jó apropónak kínálkozott. Ez egyfajta jutalomjáték is, ahol már rajta múlt, hogy mit szeretne megmutatni magából. Az est egy szerkesztett önvallomás, így a döntés az ő kezében volt. Mi csak felöltöztettük, teljesebbé tettük a fotókkal, filmbejátszásokkal. A műsorban 12 dal hangzik el zongorakísérettel, s közben versek, szereprészletek és vallomások, melyeken átsüt a fanyar humora, ha kell drámaisága és a varázsos, hiteles egyénisége.

– Talán azért szerettem meg, – folytatja Hernádi Judit – mert profikkal dolgozhattam, akik tették a dolgukat és hagyták, hogy azt mutassam meg magamból, aki vagyok. Rólam szólnak a dalok, a versek, a monológok, a beszélgetés, én leszek a főszereplő. Mivel mindig őszintén vállaltam magam, tükrözi, hogy mennyire imádom a színpadot, benne lesz a sajátos humorom és öniróniám és az egész életem. S lesz benne interaktív beszélgetés, vallomás, ahogy ma divatosan megfogalmaznák azt, ha a mondandó megérinti a közönséget, s kialakul a nézőtér és a színpad között egy szorosabb kapocs. Ezen az estén a közönség lesz a partnerem.

Megígérhetem, hogy nem éri csalódás a nézőket, hiszen azok jönnek el, akik szeretnek, kíváncsiak rám, s én igyekszem megmutatni magamból mindent, a dívát, a bohócot, az embert és a színésznőt, aki szereti, ha figyelnek rá, szeretik, törődnek vele, mert erre minden embernek szüksége van.

Töltsék ezt a péntek estét Hernádi Judittal, s hagyják, hogy tehetségével, őszinteségével és sokszínűségével elragadja és elvarázsolja önöket!

Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/hernadi-judit-zenes-estje-egy-zongoraval/

Óbuda-Békásmegyeren mindig történik valami. Még élénken él bennünk a nyári program parádé, s azóta is folyton új és még újabb műsorokkal csábít a kerület minden szeglete. Október 7-8-án, a Csobánka téren ad egymásnak randevút az utcaszínházak színe-java.

Az utóbbi években világszerte reneszánszát éli a műfaj, s igazán büszkén húzhatjuk ki magunkat, mert a hazai társulatok komoly sikereket mondhatnak magukénak a külföldi fesztiválokon is. Nem kis dolog ez, mert az internet világában pillanatok alatt beköltöztethetjük az otthonunkba, autónkba, telefonunkba a világ legjobb produkcióit.

Mégis, mi gyarló emberek olykor szeretünk felöltözni az eseményhez, ragaszkodunk a mozik, színházak, koncerthelyszínek sajátos világához, no meg a többi nézővel, hallgatóval való személyes kontaktushoz.

S, ha ez történetesen egy utcaszínház fesztivál, akkor még egyedibb az élmény, hiszen nincs benne részünk folyamatosan. A kerület, s különösen a békásmegyeri nézők igazán kivételes helyzetben vannak, mert évek óta bearanyozza az őszt ez a színes forgatag. Ilyenkor nem csak leveleik színének tobzódásával vonják magukra a tekinteteket a tér fái, hanem ünnepi öltözetükkel is. Megjelennek az utcabútorok, alkalmi dekorációk jelezvén, hogy a következő 2 napon itt bizony egymást érik majd a jobbnál jobb, ingyenes előadások.

Mivel ezek a társulatok nem tartoznak kőszínházakhoz, maguk a művészek is fontosnak érzik ezeket az alkalmakat, amikor találkozhatnak, beszélgethetnek, láthatják a kollégák műsorát, így egyfajta agoraként is szolgált számukra a hely ezen a két délutánon. Ezt persze elmondhatjuk a fellépők és közönség kapcsolatáról is, hiszen olykor csak centiméterekre zajlanak tőlünk az események és az interaktivitás sem hiányzik a darabokból.

Nehéz kiemelni egy-egy műsorszámot, mert mindannyian fantasztikus előadással szórakoztatják az egybegyűlteket. A gyerekek sok-sok mesét láthattak, hallhattak, hangszerekkel ismerkedhettek, s bizony a felnőttek szája is tátva marad a látványos produkcióktól. S bár vannak visszatérő fellépők, a műsor mégis mindig más és arra is ügyelnek a szereplők és a szervezők, hogy legyenek igazi újdonságok. Idén a szombat esti Kajárpéci Vízirevü és a vasárnap esti – 18 éven felülieknek szóló – Stanna és Panna bábkabaré számít majd ilyennek.

Arról, hogy ne késsünk le egyetlen műsort sem, s megtaláljuk a közkedvelt, foglalkozásokat és egyéb látnivalókat Zugmann Cugi Zoli porondmester gondoskodik mindkét napon.

S ha valaki megéhezik, az bátran kövesse az orrát, mert a terjengő illatok elvezetik majd a finom falatokig, frissítőkig.

Ez a hétvégi zenés hűhó igazán jó alkalom lesz arra, hogy a családok jó hangulatban tölthessék együtt az időt, s ehhez szinte csak métereket kellett gyalogolniuk, mert házhoz jönnek a jobbnál jobb fellépők és produkciók.

Mindenkit szeretettel várunk a Csobánka téren!

Jöjjön el a családjával és hozza el a szomszédjait is!

Vincze Mara

 

https://kulturkozpont.hu/esemeny/csinnadratta-zenes-huho-avagy-utcaszinhazak-a-csobanka-teren-2/