Hónap: 2019 június

Kiállítások a III. kerületben a szépre vágyók, a vizuális kultúra kedvelőinek örömére, az Óbudai Kulturális Központ szervezésében.
Ezen a nyáron csodálatos fotográfiák, grafikák várják a látogatókat egy-egy szabadtéri kiállítás keretein belül, a III. kerületben. Az egészen augusztus végéig látogatható, kortárs alkotók műveiből létrehozott tárlatok, különleges színfoltjai lesznek a kerület látképének.

Óbudai Kulturális Központ

Az Óbudai Kulturális Központ kerítésén Római P’Art 14 címmel látható rendkívül gazdag szabadtéri kiállítás, az óbudaiakról mesél. Illetve arról a helyről, amely talán minden óbudai szívében jelen van. Az önkormányzat és a római parti Fellini által, 2014-ben meghirdetett képzőművészeti pályázatra készült 30 kép reprodukciója, megélt pillanatok, érzések, élmények, emlékek dokumentációja a jelenkor és a jövő generációinak számára.

Csillaghegyi Közösségi Ház

A Csillaghegyi Közösségi Ház kerítésén megtekinthető kiállítás a T-Art alapítvány festészeti gyűjteményéből válogat. Olyan nagyszerű művészek munkái láthatóak, mint, például Földi Péter, Giczy János és Varga Patrícia Minerva. A változatos technikai megoldásoknak, a sokszínűségnek és a különböző művészeti irányoknak köszönhetően, az itt megjelent alkotások egy izgalmas metszetét képezik az alapítvány gyűjteményének.
A  nyár folyamán a szervezők megfordítják a kétoldalas tablókat a kerítésen, így az érdeklődők az alapítvány grafikai gyűjteményéből is láthatnak egy válogatást.

III. Óbudai Képzőművészeti tárlat Szinbád – Óbuda
(1033 Gyarmati Dezső park (Vöröskereszt u. – Laktanya u.) körüli kerítésen)

A kiállítás címe illetve témája Krúdy mitikus hőséhez kapcsolódik. Az álmok tengerén hajózó legendás tengerész alakját Krúdy mint motívumot az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönözte. Szinbád poétikus alakja számos történetével kapcsolódik Óbudához. Szindbád, Krúdy feledhetetlen alakja egy múltba vesző életforma képviselője, emlékek, hangulatok, ízek és szerelmek fonják körül karakterét.
2017-ben a tárlat kuratóriuma által felkért 30 alkotó a kiállításra készített munkájával reflektált Krúdy műveinek hangulatára. Alkotásaikon igen változatos módon mutatják be Szinbád alakját, melyet most bárkinek lehetősége nyílik szemügyre venni a szabadtéri tárlat helyszínén.

„Templomok a talpunk alatt” – Óbuda a középkorban

Az Andor Ilona Ének-zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola kerítésén „Templomok a talpunk alatt” – Óbuda a középkorban címmel megtekinthető kiállítás, a középkori királyi székhely, majd királynéi város Árpád-kori és gótikus egyházi épületeit, valamint Piast Erzsébet királyné ikonikus alakját idézi fel.
Az iskola udvarán a mai napig láthatók a klarissza templom és kolostor történelemidéző maradványai, ezért esett a szervezők választása erre a helyszínre, e szabadtéri kiállítást reprezentálandó.

Hadrianus MCM – Egy ókori karrier története

A nyár folyamán az Amfiteátrum kerítésén látható kiállítás Hadrianus MCM – Egy ókori karrier története címmel  várja a látogatókat. A tárlat a jelentős pannóniai – és ezen belül aquincumi – tevékenységgel is büszkélkedő Hadrianus császár életének állomásait, főbb helyszíneit mutatja be.

Remélhetőleg sokan kedvet kaptak a szabadtéri kiállításokhoz, és a nyár folyamán ellátogatnak a fenti helyszínek valamelyikére. Különleges feltöltődésben lehet részük!

„Templomok a talpunk alatt” – Óbuda a középkorban

2019. júniustól augusztus végéig

az Andor Ilona Ének-zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola kerítése (1036 Kiskorona utca)

A „Templomok a talpunk alatt” – Óbuda a középkorban című szabadtéri kiállítás eredetileg 2018-ban volt látható a Kórház utcában.

A kiállítás felidézi a középkori királyi székhely, majd királynéi város Árpád-kori és gótikus egyházi épületeit, valamint Piast Erzsébet királyné ikonikus alakját.
Az épületek az évszázadok során áldozatul estek a tatárok és a törökök pusztításainak, majd később a lakosság és a Zichy család építkezéseinek. Így sajnos tényleg elmondhatjuk, hogy a város középkora a „talpunk alatt” rejtőzik.
A kiállításon a templomokról alaprajzokat, térképeket és a rekonstrukciós elképzeléseket láthatunk, melyet élőben is meg tudunk tekinteni az Óbudai Múzeum épületében.

Az iskola udvarán mai napig láthatók a klarissza templom és kolostor maradványai, ezért helyezzük ki ide a szabadtéri kiállítási anyagot.

San Marco Udvar-Galéria

Az Óbudai Kulturális Központ udvarán felállított szabadtéri kiállítás a sokadik olyan reprodukciós tárlat Óbudán, amikor a képzőművészet kilép a múzeumi-galériás belső térből, és közvetlenül szólítja meg a közönséget. Az új felületen a San Marco Galéria 2018-ban rendezett kiállításairól készítettünk összefoglalót. 2018-tól a kortárs festészet neves alkotói mellett a San Marco Galéria fokozottabb figyelemmel fordul a fiatalabb festőgeneráció felé is. Ennek eredménye látható e szabadtéri kiállítás tablói között is. A bemutatott képzőművészek nem feltétlenül képviselnek közös stílusirányt, mégis, együtt szerepelve kirajzolják a galéria céljait és koncepcióját.

 

A 2018-ban megvalósult kiállítások

2017. december − 2018. január – Koszorú. Kárpáti Tamás festőművész kiállítása

2018. február − Tavasz. Kiss Márta festőművész kiállítása

2018. március – Amit mi meglátunk. A Gyulai Művésztelep fiatal generációjának kiállítása

2018. április − Anomália Humana. Király Gábor festőművész kiállítása

2018. május − Óbudai művésztanárok kiállítása

2018. június – Mór Tamás festőművész kiállítása

2018. szeptember – Én vagyok az. A test epifániája II. Bukta Norbert festőművész kiállítása (Ars Sacra Fesztivál)

2018. október – A T-Art Alapítvány festőtámogatóinak kiállítása a Magyar Festészet Napja alkalmából

2018. november − Sulyok Gabriella grafikusművész kiállítása

2018. december – Szabó Franciska festőművész kiállítása

A szabadtéri kiállítás Budapest Főváros III. Kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával valósult meg. A pályázat támogatója a Hungarocontrol Zrt. volt. A projekt kivitelezője: az Ambient Group. Szöveg: Garami Gréta művészettörténész.

 

 

A T-Art Alapítvány festőtámogatóinak kiállítása – Magyar Festészet Napja

2018. október

A kortárs képzőművészettel foglalkozó T-Art Alapítvány a nonprofit civil szféra kiemelkedő óbudai szervezete, amely a rendszerváltás óta működik.

A T-Art ennek a platformnak egyik legkorábban létrejött intézménye, és a képzőművészek érdekérvényesítésen messze túlmutató, szakmailag komoly művészetszervező munkát folytatott az elmúlt évtizedekben. Számtalan csoportos és egyéni kiállítást szervezett, albumokat, könyveket adott ki, részt vett Óbuda képzőművészeti életének szervezésében, és az első pillanatoktól kezdve jelen volt a Magyar Festészet Napja rendezvényein.

Az alapítvány céljaival és munkájával egyetértő több mint 100 képzőművész adományának köszönhető, hogy az alapítvány képes volt felépíteni a jelenleg kb. 500 darabot számláló gyűjteményét. Közgyűjteményként kezelt, a magyar kulturális örökség részeként gondozott és épített kollekciója, valamint 29 éve végzett munkája sok közintézmény, galéria és múzeum munkájával vetekszik. Az alapítvány tudatos és következetes gyűjteményépítő és művészetmenedzselő tevékenységet folytatott, határozott, autonóm értékszemlélettel rendelkezett és rendelkezik ma is.

Az Óbudai Kulturális Központban 2006 óta minden évben megrendezi a Magyar Festészet Napjához kapcsolódó kiállítását, ahol a gyűjteményt munkáikkal támogató festőművészek állítják ki aktuális képeiket. Ezen a tárlaton mutatkozik be minden évben az a két új meghívott festő is, akit az év során az alapítvány a művészei közé választ. Az új művészeket az alapítvány kuratóriuma választja, melynek 2018 óta tagjai: Garami Gréta művészettörténész, aki az alapítvány képviseletét is átvette, Tenk Dóra művelődésszervező, Lévay Jenő képzőművész, Szurcsik József és Verebes György festőművészek.

Garami Gréta

Óbudai művésztanárok kiállítása

2018. május

A San Marco Galéria programjai között az óbudai művésztanárok kiállítása egy nagy múltra visszatekintő és kiemelt jelentőségű tárlat, amely hagyományosan a tanév végén kerül megrendezésre annak a munkának az eredményeként és elismeréseként, amit a képzőművészet oktatása, illetve a tanítás és az alkotás egyidejű megvalósítása jelent a művésztanárok számára.

Az Óbudán művészetet oktató kiállítók lelkesedése a mai napig töretlen, pedig a rajztanárok helyzete sokat nehezedett az elmúlt években: számos adminisztratív teher nyomja a vállukat, kevesebb óraszámban kell látványos munkákat produkáltatniuk a diákjaikkal, illetve évről évre újabb kihívásokkal kell szembenézniük a tanítványaikat érő vizuális és digitális dömping miatt.

A kiállítás szép ívet rajzol az idősebb, már nyugdíjas óbudai művésztanárok munkáitól a fiatalabb, aktív kollégák alkotásaiig. A tárlat szalon jellegű, azaz minden Óbudán oktató művésztanár számára nyitott, ezért stilisztikai, műfaji, tematikai és technikai szempontból természetesen nem egységes, de a kiállításnak nem is egy közös művészeti koncepció felmutatása, hanem a művészetoktatás missziójának támogatása a célja.

Az idősebb generációt többek között olyan nevek képviselik, mint Gábor István, Glatz Marietta, Hansági Hédi, H. Varga Ágnes, Kőfaragó József, Rab-Kováts Éva, Steffler Ildikó, Takács Klára és Véssey Gábor, a fiatalabbakat pedig pl. Kovács Viki, Lukács Katalin, Szűcs Orsolya, Takács Dorottya és Tremmelné Hudik Katalin.

Amit mi meglátunk – A Gyulai Művésztelep fiatal generációjának kiállítása

2018. március

A Gyulai Művésztelep nem egyszerűen a realizmus lángjának hordozója volt 1969-től kezdve a magyar festészetben, hanem az ablak-festmény metafora fundamentalista képviselője és folytonosságának biztosítója fél évszázadon keresztül. A gyulai iskola eszmeiségét illetően a művészek elsőként mindig a klasszikus szakmai tudásra hivatkoznak, melyet ma – a fotó- és projektorhasználat korában – talán érdemes pontosabban kifejteni: a valóság téri, háromdimenziós látványból a sík két dimenziójába transzponáló klasszikus rajztudást jelenti ez, és az ehhez kapcsolódó akvarell- vagy olajfestés nagyon komoly technikai felkészültségét.

A gyulai iskola alkotói a hétköznapi kisszerűség és egyszerűség szépségének esztétikáját alkották meg. Nem csak a ’70-’80-as években, hanem mindvégig vonzódnak a régi, az egyszerű, a bagatell és hétköznapi tárgyakhoz. Kedvelik a mai társadalom számára ismeretlen vagy hasznukat veszített tárgyakat, a városi élet számára szinte egzotikus falusi motívumokat, a mindennapok értéktelen kacatjait, ócska kiszolgált rongyait, az öregséget és a fizikai rútságot, s olyan tisztelettel és lírával festik meg azokat, mint egy hajdani világ utolsó fosszíliáit. Máshol e régi tárgyak és a mai otthonok modern tárgyai kerülnek egymás mellé, és teremtenek feszültséget, hogy egy egyszerre kritikus és ugyanakkor elfogadó tükröt tartsanak a posztszocialista fogyasztói társadalom felé, vagy akár művészetelméleti kérdéseket fogalmazzanak meg a nyugati tendenciák térhódításával szemben – hasonlóan finoman bírálva és ugyanakkor elfogadva azt.

A gyulai iskola tárgyegyütteseket ábrázoló alkotásai – egy kort, egy állapotot dokumentáló szerepük mellett – tele vannak szimbólumokkal. Olyanok, mint egy barokk vanitas csendélet: a tárgyak révén egész gondolatsorok kerülnek egymás mellé, melyek filozófiává, művészi állásfoglalássá vagy elmélkedéssé emelkednek a befogadóban. Az emberi szeretet-viszonyok, a családi intimitás, a bensőséges rendetlenség tükröződik a képeken. Az alkotói folyamatban az óriási szakmai alázattal történő festésmód, azaz a látvány hagyományos leképezése emberi alázattal is párosul, és lelki tartalmakkal telítődik. A gyulai iskola művészetében megnyilvánuló tűéles objektivitás és a valóság legtisztább visszaadása mögött álló lassú, míves és meditatív alkotói folyamat nem más, mint egyfajta szeretetet gerjesztő, elfogadást előidéző spirituális szemlélődés.

Garami Gréta

San Marco Galéria

A San Marco Galéria 1998 decemberében nyitotta meg kapuit. A következő másfél évtizedben számos szakmailag elismert művész állított itt ki, mint pl. Jovánovics György, Szotyory László, Gyulai Líviusz, Tenk László, Galambos Tamás, Szentgyörgyi József, Molnár C. Pál, Kokas Ignác vagy El Kazovszkij, de a kiállítások éves összetétele jellemzően vegyes volt: amatőr és hivatásos képző- és iparművészek egyaránt szerepeltek.

2013 szeptemberétől Garami Gréta művészettörténész vette át a kiállítások kurátori feladatait azzal a céllal, hogy a kiállítótérben egy szakmailag elismert galéria jöjjön létre, 2014-től pedig Tenk Dóra művelődésszervező csatlakozott ehhez a munkához. A szervezők küldetése, hogy a San Marco Galéria Óbuda és Budapest meghatározó szakmai kiállítóhelye legyen, ahol a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva, de a művelődési házas jelleget meghaladva a kortárs festészet magas színvonalon történő interpretálása a cél, kvalitásos művészek bemutatásával, megfelelő kiállítási körülmények megteremtésével, komoly szakmai felkészültséggel, ugyanakkor a szélesebb közönség számára is alkalmas művészetközvetítő szerepvállalással.

A galéria évről évre csatlakozik a különböző budapesti és országos kulturális programsorozatokhoz, kiállításaival jelen van az Ars Sacra Fesztiválon, a Magyar Festészet Napja és a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozaton, a Budapesti Tavasz Fesztiválon és az Óbudai Nyár rendezvénysorozaton.

A kortárs galériák általában a „white cube” jellegű fehér falú, a szűkebb szakmai érdeklődő kör számára fenntartott kiállítási módot kedvelik. Ez a San Marco Galériára egyáltalán nem jellemző, inkább egy többfunkciós élő kiállítótérként működik. Kihasználva a kulturális központ adottságait, a térben megforduló sokféle látogató jelenlétét, olyan kiállításokra törekszik, ahol mind a szakmai, mind a szélesebb közönséget is meg tudja szólítani. 2013 óta művészettörténeti előadások, nyílt beszélgetések, diákoknak szóló játékos műhelyprogramok, az utóbbi évben pedig szakmai publikációk is kapcsolódnak a kiállításokhoz.

2013 óta többek között olyan művészek munkái szerepeltek a galériában, mint Adorján Attila, Aknay János, Atlasz Gábor, ef. Zámbó István, Ganczaugh Miklós, Kovács-Gombos Gábor, Kovács Lehel, Krajcsovics Éva, Lévay Jenő, Szabó Ábel, Szurcsik József, Varga Patricia Minerva, Verebes György, de csoportos tárlaton a Völgyi-Skonda Kortárs Gyűjtemény, Radák Eszter, vagy Tölg-Molnár Zoltán munkáit is láthatta a közönség. A megnyitókat neves művészettörténészek, művészeti írók tartották, mint például Bárdosi József, Feledy Balázs, Gaál József, Hudra Klára, Keserü Katalin, Muladi Brigitta, Nagy. T Katalin, Szeifert Judit, Wehner Tibor. A szakmai megnyitó személye mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a zenei produkciók és más közreműködők kiválasztására, így például Mogyoró Kornél, a Meszecsinka együttes vagy Kézdy Luca is szerepeltek már a kiállításmegnyitókon.

Garami Gréta és Tenk Dóra

III. Óbudai Képzőművészeti tárlat „Szindbád – Óbuda”
2019. júniustól augusztus végéig
1033 Gyarmati Dezső park (Vöröskereszt u. – Laktanya u.) körüli kerítésen

A III. Óbudai Képzőművészeti tárlat Szindbád – Óbuda szabadtéri kiállítás anyaga eredetileg 2018-ban volt látható az Óbudai Promenádon

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által 2017-ben 3. alkalommal kiírt képzőművészeti pályázatának témája Szindbád, Krúdy Gyula poétikus hőse volt, aki számos történetével kötődik a városrészhez.

„A jelenben élő, mai, modern ember is fogékony lehet Krúdy hőseinek üzenetére, még ha felgyorsult világunkban jóval kevesebb idő is marad a nosztalgiára. Szindbád, Krúdy feledhetetlen alakja egy múltba vesző életforma képviselője, emlékek, hangulatok, ízek és szerelmek fonják körül karakterét.

2017-ben a tárlat kuratóriuma által felkért 30 alkotó a kiállításra készített munkájával reflektált Krúdy műveinek hangulatára. A kiállításon szereplő művészek – akik grafikákat, festményeket és szobrokat mutatnak be ezen a tárlaton – igen változatos formában közelítették meg a címadó tematikát. Némelyik képen megjelenik Szindbád jól ismert alakja, életének egy-egy jelenete, a múltat idéző vagy éppen aktualizált környezetben. Más művek jelképszerűen emelik ki a szindbádi jelenség egy-egy motívumát, vagy távoli, talányos asszociációkat keltve ragadják meg Krúdy hőse által felidézett gondolatokat.”

/Szurcsik József/

Hadrianus MCM – Egy ókori karrier története
2019. júniustól augusztus végéig

Aquincumi katonai amfiteátrum kerítése (1036 Pacsirtamező utca – Nagyszombat utca)

Az Amfiteátrum kerítésén, a nyár folyamán látható kiállítási anyag eredetileg 2017-ben volt kiállítva a Kórház utcában.

2017-ben a BTM Aquincumi Múzeuma ezzel a kiállítással tisztelgett az 1900 évvel ezelőtt trónra került Hadrianus császár előtt. A jelentős pannoniai – és ezen belül aquincumi – tevékenységgel is büszkélkedő császár életének állomásait, főbb helyszíneit mutatja be a kiállítási anyag.

A tárlaton – amelyen egyébként számos olyan tárgy is kiállításra került, amelyet eddig a nagyközönség nem láthatott (fegyverek, érmek, mindennapi használati tárgyak) – megtudhattuk azt is, hogy milyen lehetett Hadrianus híres villája Tivoliban.

2017-ben a szabadtéri kiállítással párhuzamosan a múzeum Orczy Gyula tervezte régi épületében élőben is látható volt a kiállítási anyag.

Reinkarnáció a jövőbe − Mór Tamás festőművész kiállítása

2018. június

“Még csak az első 100 évemhez közelítek, a világ még előttem áll, vagy egy még talányosabb másik világ.”

(Mór Tamás)

Mór Tamás művészetről kialakított filozófiáját a szürnaturalizmus alakította. Ez a művészi magatartás olyan festői valóságot teremtett, amelyben a látható világ átértékelődött egy tágabb és kalandosabb valósággá. Az ábrázolt világ így tágabb horizontokra vezet, mert a tárgyi valóság egy modern, új értelmet kap. Óbudához való kötődése az idő múlásával már szinte bibliai méretűvé növekedett, 56 éve dolgozik itt. Tanárként generációkat tanított. Idős kora ellenére most is festőiskolát vezet Békásmegyeren.

Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, festő szakon. 1955-57 között a család anyagi körülményei miatt gyári segédmunkás lett. A Képzőművészeti Főiskolán Papp Gyula osztályába járt, majd a legendás Bernáth csoport tagjaként volt a mester tanítványa. 1962-től a Művészeti Alap tagja. Ebben az évben elnyerte a Fiatal Művészek Stúdiójának ösztöndíját. Középiskolai tanári oklevéllel tanított az Óbudai Körösi Csoma Sándor Gimnáziumban 12 évig. 1968-tól az Aquincumi Festőiskolát vezette. 1964-ben egy festményével szerepelt a New York-i Világkiállítás Gusztáv Alker pavilonjában. Aquincumban számos alkalommal volt tárlata. 1973-ban önálló kiállítást rendezett Pécsett. Ebben az évben mutatta be képeit a Pallas Páholyban. Akkoriban a nyarakat a Nagymarosi Művésztelepen töltötte. Mint tanár rendszeresen részt vett a Fáklya Klubban rendezett tárlatokon is.

Zárkózott természetű művész, nem keresi a lehetőségeket. Csoportokhoz nem társul. Folyamatosan és eltökélten dolgozik saját, egyre inkább személyes esztétikai szándékai szerint. Képei a felületes megtekintésre nem nyílnak meg, ellenben fokozott és elmélyült befogadásra ösztönöznek. Alkotásainak szimbolikus motívumai közül a „torony” visszatérő filozófiai tartalmakat hordoz. Másik alapgondolata a magány, az idő és az ebből eredő emocionális következmények.