A magyar kultúra napja

Január 22. – ezen a napon az egész országban különleges programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. Ilyenkor nagyobb figyelmet fordítunk hagyományainknak, kulturális gyökereinknek, felidézzük és életben tartjuk szellemi értékeinket. Bár a kultúrafogyasztás jelen van hétköznapjainkban, ebben a kiemelt időszakban az ország egész területén és a határon kívüli magyarlakta területeken egyaránt még többet teszünk kulturális örökségünért. Fontos, hogy még többekhez jusson el a magyar kultúra szépsége, sokszínűsége és örökérvényű üzenete.

Január 22. 1823. – Kölcsey ezen a napon zárta le a Himnusz kéziratát.

Január 22. 1989. – Először ünnepeljük a magyar kultúra napját, először telnek meg a színházak, művelődési központ, utcák és terek azzal a szándékkal, hogy életben tartsuk kulturális örökségünket, továbbadjuk gyermekeinknek azt a nemzeti öntudatot, a magyar kultúra szeretetét.

Az Óbudai Kulturális Központ házai is részt vállalnak ebben a nemes ünnepben, színes s változatos programokat kínálnak minden korosztálynak.

Jöjjenek, ünnepeljük együtt a magyar kultúra nagyszerűségét!

Óbudai Kulturális Központ
Január 19. péntek 18.00 T-Art grafika – T-Art Alapítvány csoportos kiállítása a magyar kultúra napja alkalmából
Január 26. péntek 18.00 Irodalmi kávéház Szabó T. Annával
Január 27. szombat 10.00 Pom Pom, avagy Gombóc Artúr a világ körül

Békásmegyeri Közösségi Ház
Február 10. szombat 11.00 Szombati meseszínház – Brumi és a téli álom – Fabula Bábszínház
Február 19. hétfő 15.00 Nosztalgia bérlet – Összezárva

Csillaghegyi Közösségi Ház
Január 20. szombat 16.00 Világforgó – a Veronaki Trió interaktív családi koncertje

3K
Január 19. péntek 18.00 Gordon Eszter: Takarásban kiállítás (Ingyenes.)

 

 

 

Lepje meg szeretteit felejthetetlen élményekkel!

Ajándékozzon élményt!

Úgy érzi, ellepik a tárgyak? Attól fél, hogy a karácsonyi zokni nem elég izgalmas ajándék, hogy a mikulásos bögre januárban már a szekrény sarkában fog árválkodni? Akkor kedveskedjen szeretteinek egy igazán emlékezetes meglepetéssel: ajándékozzon élményt! Ilyet is lehet? Az élményajándékról sokaknak valami veszélyes és drága jut eszébe: sétarepülés, tandemugrás vagy lebegés egy szélcsatornában. Ám nem minden élményajándék ilyen veszélyes, hiszen rengeteg kulturális élmény is ajándékozható, melyek garantált sikert érhetnek el az ajándékozottoknál.

Az Óbudai Kulturális Központ házainak széles programkínálatában korhatár nélkül mindenki számára találhatunk megfelelő élményajándékot. A nagyinak egy Nyugdíjas bérlet, a picinek Pom Pom vagy Brumi, anyának egy találkozó Schäffer Erzsébettel vagy Peller Mariannal biztosan olyan élmény lesz, amire sokáig fog jó szívvel visszaemlékezni, és nem kerül az emlék a rénszarvasos zoknik sorsára, nem merül gyorsan feledésbe. Ami még nagyszerű az élményajándékban, hogy együtt élvezheti ajándékozó és ajándékozott: egy közös színházi élmény krémes süti a léleknek, felderít és témát ad, sokáig lehet még róla beszélgetni, nevetve idézni az emléket.

Az öröm kétszeres, hiszen boldogságot hoz a fa alatt, átadáskor, és a jegy felhasználásakor is. Ezzel biztosíthatja, hogy a szerette még februárban is jó szívvel gondoljon önre, felidézze az átadás meghitt pillanatait, ezáltal az ajándék garantáltan hosszabban hat, mint egy feledésbe merülő tárgy.

Igyekszünk minden igényt kielégíteni és társak lenni az ünnepekben is. Ahogy a hétköznapokban ott vagyunk tanfolyamainkkal, ingyenesen látogatható kiállításainkkal, úgy a karácsonyi örömökben is szeretnénk részt vállalni azzal, hogy számos ajándékötletet kínálunk új és visszatérő vendégeinknek.

Az ajándékba szánt jegyek megválthatók online, honlapunkon (www.kulturkozpont.hu) vagy házaink információs pultjainál, nyitvatartási időben.

Válogasson kedvére élményajándék ajánlatunkból. Az alábbi programokkal szívesen lennénk jelen a karácsonyfa alatt.

Óbudai Kulturális Központ
Január 20. szombat 18.00 Mondjad, Atikám!
Január 26. péntek 18.00 Irodalmi kávéház Szabó T. Annával
Január 27. szombat 10.00 Pom Pom, avagy Gombóc Artúr a világ körül
Február 17. szombat 18.00 Marc Camoletti: Leszállás Párizsban – Boeing Boeing

Békásmegyeri Közösségi Ház
Február 10. szombat 11.00 Szombati meseszínház – Brumi és a téli álom – Fabula Bábszínház
Február 19. hétfő 15.00 Nosztalgia bérlet – Összezárva (március 18. hétfő 15.00 Petőfi 200 – Rékasi Károly műsora, április 15. hétfő 15.00 Játék a kastélyban)

Csillaghegyi Közösségi Ház
Január 19. péntek 9.15 és 10.30 Dúdolj! Ringass! Táncolj!
Január 20. szombat 16.00 Világforgó – a Veronaki Trió interaktív családi koncertje
Február 23. péntek 18.00 Dragomán György: Adjuk meg a módját!

3K
Február 16. péntek 19.00 ArcMás – Peller Mariann
Február 17. szombat 19.00 Asszony a fronton
Február 23. péntek 18.00 Lelki fröccs – Schäffer Erzsébet: Gombold ki magad!

 

 

 

Karácsonyi szünet mindenkinek kell

Jól tudjuk, hogy az év végére kimerültnek érzi magát minden ember, elfárad a test és vele a lélek is. Különösen pörögnek az események az évvégi hajrában, amikor mindent gyorsan el kell még intézni a nagy zárás előtt. És ehhez jön még a boldog ámde fárasztó karácsonyi készülődés is: ajándékok beszerzése, menü összeállítása, rokonlátogatási terv készítése, takarítás, csomagolás és minden olyan tevékenység, amiket a gyerekek szerint a karácsonyi angyalkák végeznek. A jó hír az, hogy léteznek karácsonyi angyalkák, de mi vagyunk azok: anyák, apák, nagyszülők, felnőtt gyerekek és unokák.

Mire áll a karácsonyfa és kigyúlnak az ünnepi fények, már mindenki elhasználta utolsó tartalékát is, és végre megpihenhet. Az ünnepi vacsora elfogyott, a gyerekek boldogan játszanak az ajándékokokkal, van idő végre egymásra figyelni, jót beszélgetni, vagy csak egymásra mosolyogni. És a szilveszteri buliig van néhány nap a feltöltődni, kihúzni a bakancslistáról olyan dolgokat, mint a korcsolyázás, a távoli rokonok meglátogatása vagy sütizés a barátokkal. Eljön az ideje annak, hogy kipihenjük az egész éves rohanást és feltöltődjünk a következő évi menetre.

Így van ez az Óbudai Kulturális Központban is: bezárjuk a házakat, elcsendesednek a folyosók. Nincs táncóra, nem futkároznak apró balerinák az aulában, nem tartanak a pszichológusok előadásokat, a színpad elsötétül, mindenki hazamegy a szeretteihez. Hiszen annyi hétvégét, annyi estét töltenek a kultúrában dolgozók távol a családjuktól. Nem tudják álomba ringatni a kisgyermekeket, nem tudnak tanulni a nagyokkal, nem tudnak jelen lenni a nagyi szülinapi ebédjén, mert a munkájuk távol tartja őket: jegyet szednek, fellépőt fogadnak, kiállítást nyitnak, és mindent elkövetnek, hogy a kedves közönségünk jól érezze magát nálunk. Így hát az ünnepi időszakában mi is bezárunk, hazaküldjük a kollégákat, akik egész évben erejüket megfeszítve dolgoztak a színfalak mögött. Szükségük lesz a lendületre a jövő évre, mert a 2024-es évben is hatalmas tervekkel és szeretettel várjuk a vendégeket. Már készen áll a január-februári program, megtekinthető a honlapon. Januárban újra nyitjuk a kapukat, újra megtelnek a házak gyerekzsivajjal, énekhangokkal, drámákkal és vígjátékokkal, képekkel és mindenféle jóval, amik boldogságot hoznak a mindennapokba. De addig most egy picit mi is pihenünk, kedves vendégeinkkel együtt.

Köszönjük, hogy ilyen sokan ellátogattak hozzánk idén is.

Kívánunk mindenkinek igazi, szívhez szóló, boldog karácsonyt, mely feltölt és erőt ad!

Találkozzunk 2024-ben, izgalmas kalandokkal várjuk Önöket!

Az Óbudai Kulturális Központ dolgozói

 

 

 

Advent az Óbudai Kulturális Központban

Advent havában járunk, közeleg a karácsony és szívünk egyre jobban telik szeretettel. A hideg és sötét estéken jó nézni az adventi fények csillogását az ablakokban. December, a legsötétebb hónap: ilyenkor kell a fény az ablakokba és öröm a léleknek. Szerencsére sokféle örömforrás létezik, ami megszínesíti a várakozás napjait. Készíthetünk kézműves ajándékokat, nézhetünk szép fényeket, megnézhetünk együtt egy színdarabot, csodás muzsikával tehetjük jobbá a hangulatunkat.

Az Óbudai Kulturális Központ házaiban is látogatható program várja az adventi várakozókat, hogy tartalmasan teljenek a napok karácsonyig.

Az Óbudai Kulturális Központ előterébe költözött a karácsony: ingyenesen használható karácsonyi témában berendezett fotópont várja a szelfizőket, gyereküket megörökítő szülőket vagy vidám társaságokat. A mikulás kellékeit is lehet használni, de csak óvatosan, nehogy mérges legyen, ha valamit nem talál a helyén.

A Békásmegyeri Közösségi Házban olyan ingyenes programok várják a vendégeket, mint az Adventi hangulat című kiállítása az Óbudai Fotóklub Egyesületnek. 23 karácsonyi ihletésű fotó nézhető meg a kültéri árkádkiállításon december 13-tól.

Óbuda–Békásmegyer Német, Szlovák és Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület hagyományos programja várja az érdeklődőket december 14-én 17.00-kor.

Az Art Classic Harangegyüttes szabadtéri koncertje várja a járókelőket a ház előtt december 16-án 11.00 órakor. Fényes csillag ragyog az égen című programjukban az adventi ünnepkör ismert és kevésbé ismert dallamai csendülnek fel a világ minden tájáról. A koncert után, 11.30-kor kezdődik a hagyományos jégangyalka faragó show, melyet minden gyermek lelkesen vár. Minden évben ámulva figyelhetjük, hogyan bomlik ki a jégtömbből a csodás karácsonyi angyal.

A Csillaghegyi Közösségi Házban Itt van a szép víg karácsony címmel ad koncertet a Katáng zenekar, ahol mézeskalács illatú megzenésített versekkel várják a családokat.

December 16-án 16.00 órakor a Józsa Tamás Zenesuli kis nebulói adnak karácsonyi koncertet.
Hogy jó hangulatú legyen az évzárás, Nép-Tánc-Ház évadzáró adventi táncházban lehet vigadni Csiki Gergely és a Göncöl Néptáncegyüttes közreműködésével.

A 3K előtt január 3-ig lehet megtekinteni az ünnepi betlehemet.
Csodálatos fényfestéssel várják az ünnepet a ház előtti téren december 16-án 17.00-18.30-ig.

Akad fény és lágy muzsika a programkínálatban, mely felmelegíti a lelkeket, annak ellenére, hogy a hidegtől pirosak az orrok.

Boldog karácsonyi készülődést kívánunk, remélve, hogy az Óbudai Kulturális Központ is hozzá tudott adni valamit az ünnepi hangulathoz.

5 kérdés a kulisszák mögött – Józsa Tamás

Kedves Közönségünk!

Sorozatunkkal szeretnénk kicsit közelebb hozni Önökhoz fellépő
művészeinket. Az 5 kérdés a kulisszák mögött sorozatban kedvenceink osztják meg velünk személyes élményeiket, gondolataikat, és immár személyes ismerősként köszönthessük őket a színpadon. Fogadják szeretettel válaszadónkat. 

Aki válaszol: Józsa Tamás

Van-e valamilyen kötődése Óbudához?

Bár sok évet éltem külföldön, életem jelentős részét mégis Óbudán töltöttem. Négy éves voltam, amikor Békásmegyerre költöztünk a szüleimmel és két bátyámmal. A békásmegyeri lakótelepen kezdtem meg az általános iskolás éveket, és középiskolába is ide jártam, méghozzá a Duna-partra. Szeretem ezt a vidéket, szeretek itt élni. Óbuda természeti adottságai rendkívül gazdagok. Vannak dombok, hegyek, kőfejtők, melyeket megcsodálhatunk és megmászhatunk, bevethetjük magunkat barlangokba, megmártózhatunk a különleges fürdők vizeiben, sétálhatunk és kirándulhatunk virágos rétek, erdők, barackosok lepte területeken, ihatunk forrásvizet, megtekinthetünk történelmi időkből származó épületmaradványokat, hajózhatunk a Dunán, szóval csupa olyan dolog vesz minket körül e környezet varázsa által, ami rendkívüli mértékben képes hatni az ember valójára.

Ezek a hatások, a természet közelségének a varázsa, intenzív impulzusként mutatkoztak meg gyermeki énem fejlődésekor. Mikor óvodába és iskolába kerültem nagy szomorúságomra úgy éreztem nem hogy közelebb, inkább távolabb kerülök a természet megélésének lehetőségétől. Sokszor merült fel bennem kérdésként, hogy miért ne lehetne az iskolai tanórákat, vagy legalább egy részüket, a természetben tartani? (Ez, és az ehhez hasonló gondolatok végigkísértek egész életemben, és hozzájárultak világszemléletem kialakulásához. Nem utolsósorban ezek a tapasztalások segítettek abban, hogy végül feleségemmel együtt a Waldorf pedagógia felé forduljunk gyermekeink óvoda és iskolaválasztásakor.) Gyermekkoromban szinte minden lehetőséget és alkalmat megragadva jártam Óbudát és környékét. Mind a mai napig rendszeresen járok kirándulni a családommal, a gyermekeimmel, és minden hónapban szeretem végigjárni az általunk kedvelt erdei ösvényeket a környékünkön, s közben megpróbálom megfigyelni és megélni az évszakok változásait a természet tolmácsolásában.

A Spanyolországban és Latin-Amerikában töltött éveket követően egy rövid időt Óbuda szomszédságában, a második kerületben töltöttem. Első két gyermekem születése után a Rókahegyi kőfejtő lábához költöztem családommal, harmadik gyermekünk már óbudai otthonunkba érkezett. Magántanárként itt alapítottam saját zeneiskolámat, a Józsa Tamás zenesulit, és túlnyomó részben alkotásaim ebben az otthonunkban, ezen a helyen, Óbudán születtek.

Mi szeretett volna lenni gyerekkorában?

A zenéhez, irodalomhoz, festészethez, rajzoláshoz, tánchoz, fotózáshoz, stb., egyszóval a művészetekhez való vonzódásom már egészen korán megmutatkozott. Tisztán emlékszem gyermekkoromból arra a pillanatra, amikor a zene először megérintette a lelkemet. Egész lényemet. Valamilyen csoda folytán tudatosult bennem ez az élmény. Egészen kicsi voltam, amikor Schubert Bb dúr trióját meghallgathattam, és emlékszem, hogy „valami” megérintett. Nevezhetjük zenei hatásnak, katarzisnak, mágiának vagy akárminek, én egészen egyszerűen melegséget éreztem akkor. Olyan világ tárult elém azokban a pillanatokban, ahová onnantól kezdve mindig szerettem volna visszatérni. Ez a tudat, hogy létezik egy „menedék”, ahová elvonulhatok, biztonsággal töltött el, és azóta is minden zenében ezt a melegséget keresem.

Úgy érzem, hogy a zenében, a művészies zenében az irodalom, a beszéd, a szó és a gondolat művészete, a tánc, a filozófia, a spiritualitás és rengeteg ehhez hasonlatos önkifejeződési mód képes egyszerre jelen lenni és megnyilvánulni. A zenére pl. lehet akár táncolni, a hangszeres gyakorlás egy önismereti tevékenység is egyben, vagy például a zene hangzásából adódó hangszíneken keresztül a festészet, és a művészies világszemlélet valamennyi formaisága és tartalmisága meg tud mutatkozni.

Mikor nagyobbacska lettem, elkezdtem figyelni az elém tárult zenei világot. Éltem Spanyolországban, Bolíviában, Paraguayban, és rengeteg helyre volt lehetőségem eljutni az életem során. Mindenhol, ahol megfordulhattam, tanulmányozni volt lehetőségem az emberi lény lelkületét és szellemiségét, valamint a természet adta adottságok kisugárzását. Legfőképpen művészies értelemben, és azon belül is leginkább a zenén, a hangokon keresztül. Figyeltem és tanulmányoztam a különböző lelkületű zenei hangulatokat, ritmusokat, a különféle zenék nyelvezetét, a zenei kifejezések igen eltérő formáit, a hangszereket, az énekhangot, egyszóval magát a természetes hangot. A hang „anyagát”. Sikerült közelebbről megismerkednem több különböző hangszerrel, az énekhanggal, a naturisztikus és önbizalom-dús szublimált énekléssel, az őseredet-hang után kutató és tekintő hangszereléssel, és arra jöttem rá, hogy ebben a világban, a zene világában tulajdonképpen „azonos” nyelvet beszélnek; méghozzá a ZENE nyelvét. Egész életemben zenével, irodalommal, tánccal-színházzal, filozófiával, spiritualitással, az ember lelkületével, pedagógiával, mondhatnám úgyis, hogy magával a művészettel; a hanggal, a szóval, az érzéssel, a lüktetéssel, az önkifejezés művészies módjával szerettem volna foglalkozni.

Mi foglalkoztatja mostanában a legjobban?

Zeneszerzőként és előadóként a zeneművészet hármas tagozódásának (dallam, harmónia és ritmus) megteremtésére, megtartására és megörökítésére, pedagógusként, családapaként és emberként pedig a megfelelő minta és életforma létrehozására törekszem, hogy hiteles személlyé válhassak embertársaim szemében.

Működésem tekintetében a művészetről alkotott szemléletmódomat négy fő „pontban” tudnám összegezni. Ez a négy „pont”, illetve pillér a következők alapján ismertethető, természetesen csak alapjaiban: Közeledés, tartalom, forma és lüktetés. Szeretném kihangsúlyozni, hogy alapjaiban. Ezeket az ún. „pontokat” valójában oszlopfőknek szoktam hívni, és eszmei lényegüket arteozófia néven összegzem a tevékenységem során.

Az arteozófia, mint kifejezés, alapjaiban művészetbölcsességet jelent, és elgondolásom szerint az arteozófiai tevékenység út kíván lenni a közeledés filozófiájában, út a valós tartalom megismerésében, út a tiszta forma megfigyelésében és út a lüktető folyam-forrás megérkezésében. Egy olyan állapot, mely kisugárzás, amely a megfontolt mozdulat, érzés, gondolat és szándék bölcs harmóniája. (A www.jozsatamas.hu és a www.jozsatamaszenesuli.hu oldalakon bővebben lehet olvasni mindezekről, valamint hamarosan elkészülő könyveim mondanivalóit is ezen szemlélet alapján dolgozom ki.) Úgy gondolom, hogy a művészet alapját meghatározó rejtélyek, mint pl. a ki- és belégzés, a természet ritmusából adódnak. Amennyiben egy művészeti alkotás vagy tevékenység elveszíti ebbéli jellegét, tehát például túlságosan fej tevékenységgé, mondhatnánk kilogikázottá, illetve kigondolttá válik, akkor elveszítheti őseredet alapját, és eltávolodik a művészet alkotta lényegtől. Életem egyik fő célja, hogy olyan ember válhasson belőlem, aki képes felnőni és „felemelkedni” az arteozófiához, a művészet moralitásához és eszmeiségéhez.

Mi volt a legnagyobb kalandja, amire szívesen emlékszik vissza?

Eddigi életem során rendkívül sok kalandban volt már részem. Jelen voltam mindhárom gyermekem megszületésekor, és bizton állíthatom, hogy igazi kaland volt mindhármójuk érkezése. A három világrajövetel egymástól teljesen eltérő módon volt varázslatos. Az emberszületés számomra olyan, mint egy alkotás megszületése. Természetesen nem összehasonlításról beszélek, hanem mindarról, ami a két létezővel együtt jár; a műhelymunkára, a nevelésre, a terelésre, az óvásra, a féltésre, a sok nyűgre és próbatételekre, ugyanakkor a szeretetre, a boldogságra, a tanulásra, a tiszteletre, az alázatra, és még sorolhatnám a megtapasztalnivalókat, ami a szülővé válással jár.

Nagyon kalandosnak tartom továbbá azt is, ahogy feleségemmel megismerkedtem, majd összekötöttem vele az életemet. Úgy érzem, hogy a zene művésziessége, illetve maga a művészet épített közénk hidat, hogy megtalálhassuk az egymáshoz vezető utat, melyet természetesen nap, mint nap szükséges megújítani és ápolni. Ami az alkotásokat illeti; életem egyik legmeghatározóbb alkotásának megszületése, a partitúra és a lemezfelvétel elkészítése, majd a mű utóéletének egyengetése, ha nem is a legnagyobb, de mindenképpen az egyik legösszetettebb kaland, melyet volt szerencsém alkotóként ezidáig megélni. A Duruzsol az erdő alkotásra gondolok, amely egy zenés misztériumi mesejáték.

Egész családom, életem, lénységem és tapasztalásaim, valamint kapcsolatom a természettel mind benne él a teljes darabban. Szeretném még megemlíteni feleségem édesapjának, a táncos és koreográfus Bogár Richárdnak fantasztikus életét és karrierjét bemutató és feldolgozó, a Táncolok, mert élek, élek, mert táncoltam című életrajzi szimfonikus balett művemet. Erről a munkámról vonósnégyes átiratot is készítettem, amely számomra nemcsak kaland, hanem egy vérpezsdítő „időutazás” volt egyszerre. Más módon vált jelentős mértékben az életem részévé egy kirándulás az Andokban, mikor Latin-Amerikában éltem. A barátaimmal elhatároztuk, hogy La Paz város területét elhagyva megközelítjük a La Muela del Diablo hegységet. Ez a „kirándulás” (4.200 m magasan) rendkívül izgalmasan telt, sok megpróbáltatással, hátborzongatóan félelmetes magasságok közepette, ugyanakkor emberileg életreszóló pillanatokat élhettünk meg a barátaimmal. Szintén rendkívül kalandosnak mondhatom életemnek azt az időszakát, amikor 2019-ben feleségemmel együtt alapító szülőként részt vehettünk az ország első Waldorf gyógypedagógiai iskolájának, a Rózsaház Waldorf Gyógypedagógiai Iskola létrehozásában.

Mi a kedvenc étele, amit el is tud készíteni?

Több szempontból tartom érdekesnek ezt a kérdést. Egyrészről azért, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy milyen élelmiszerrel tápláljuk testünk, lelkünk és szellemiségünk. Hiszen nemcsak a test számára van szükség a tápanyagra, hanem a lelket és a szellemet is „etetjük”, illetve tápláljuk az evés során.

Másrészről számomra az evés majdhogynem nem jelent többet a szükségnél. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy nem az étel ízéért, hanem a tápanyag szükségéért eszem. Lehet, hogy túlontúl tárgyilagosnak tűnik elsőre ez a megközelítés, de szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon fontosnak tartom az étel alapanyagának minőségét. Fontosnak tartom az evést, de úgy tekintek rá, mint egy kiválasztási folyamatra. Egy olyan kiválasztási folyamatra, amely során egyaránt próbálom táplálni a testet, a lelket és a szellemet.

Nincs kedvenc ételem, azonban szinte mindent el tudok készíteni a magam számára, amire úgy érzem, hogy lénységemnek szüksége van.

Csillaghegyi Közösségi Ház
A Józsa Tamás Zenesuli karácsonyi koncertje
december 16. 16:00

 

 

Egy kicsi móka mindenkinek kell!

Nem lehet olyan szépkorú senki, hogy ne esne jól neki egy szívből jövő nevetés. Mert a nevetés olyan boldogságbonbon, amire mindenkinek szüksége van. Jól tudja ezt Ivancsics Ilona és Ábrahám Edit is, a két színművésznő, akiket mindenki ismer a két emblematikus sorozatból. A Szomszédok Vágási Jutkája és a Barátok közt Berényi Klaudiája tesz most kísérletet arra, hogy megnevettesse a közönséget sok évtizedes barátságuk és népszerű sorozatszerepeik vidám történeteivel, régi sztorikkal, dalokkal. A zenés és kacagtató időutazás a Békásmegyeri Közösségi Ház Nosztalgia bérletének utolsó előadása, melyre különálló jegyet is lehet venni 3000 Ft-ért, az előadás előtt két órával, a helyszínen. Az örökifjú dívák december 11-én, hétfőn, 15.00 órai kezdéssel várják Barátok és szomszédok előadásukkal azokat, akik szívesen nevetnének velük egy órácskát.

Aki lemaradt a 2023 évi őszi bérletes előadásokról, ne bánkódjon, hiszen a Nosztalgia bérlet hagyománya folytatódik Békásmegyeren. 2024-ben újra lesz tavaszi bérlet, melyet már most meg lehet váltani, akár karácsonyi ajándéknak a szülőknek, nagyszülőknek. A bérlet ára: 10500 Ft (3 előadás), az alábbi előadásokat tartalmazza:

Február 19. hétfő 15.00 Összezárva 
Keserédes komédia
Szereplők: Viola: Oszvald Marika, Paula: Fodor Zsóka
Rendező: Kinizsi Ottó

Március 18. hétfő 15.00 Petőfi 200 – Rékasi Károly műsora
Közreműködik: Somlai Valéria zongoraművésznő

Április 15. hétfő 15.00 Játék a kastélyban
A Körúti Színház előadása.
Szereplők: Turai: Szabó Kristóf, Gál: Straub Dezső, Annie: Malik Édua, Ádám: Ráhm Dániel, Almády: Oroszi Tamás, Lakáj: Galambos Zoltán, Titkár: Mak Dominik
Írta: Molnár Ferenc, rendezte: Galambos Zoltán

Mint a műsortervből látható, igazán impozáns nevek szerepelnek a fellépők listájában, Békásmegyeren is elérhető közelségbe kerülnek azok a színházi élmények, melyek kiemelkedve a hétköznapokból egy kis felüdülést hoznak azoknak, akiknek nem tudnak vagy nem akarnak a belvárosba utazni szórakozásért. Kényelmes közelségben elérhető az a kis plusz, ami emlékezetessé teszi a pillanatokat, kirepít a hétköznapi taposómalomból és örömmel tölti el a lelket, korra és nemre való tekintet nélkül.

A Nosztalgia bérlet itt vásárolható meg