Több generáció nőtt fel a Kaláka együttes igényes gyermekdalain, így bátran mondhatjuk, hogy koncertjeik egyaránt kellemes élményt jelentenek a kicsiknek és szüleiknek.
Április utolsó vasárnapján a legutóbb megjelent lemezükről válogatnak egy színes csokrot, de azért megszólalnak az örök kedvencek is.
S, hogy miként született a lemez, arról az együttes vezetőjét Gryllus Dánielt kérdeztem.
– Az inspirációt az 1981-es koncertünk adta, amikor különleges kapcsolatot sikerült kiépítenünk az erdélyi közönséggel, ami a mai napig is tart. Tőzsér László ajánlotta figyelmünkbe a Gutenberg kiadó Ragyog a mindenség című antológiáját, mely kortárs költők műveit tartalmazza. S bár a kötet jóval gazdagabb, mi a 24 költő egy-egy versét választottuk ki és ezek megzenésítésével készült el a CD.
– Jól érzékelteti az együttesen belüli összhangot, hogy mindannyian szerepeltek a zeneszerzők között, mondhatni testvériesen osztottátok fel a munkát.
– Valóban mindenki 6-6 verset zenésített meg, ez egyszerre kölcsönöz új ízt és mégis egységes harmóniát a lemeznek. Mindig kell egy bizonyos idő, amíg a gondolatból terv születik, hiszen a verseknél szükség van arra, hogy átjárják az ember lelkét, hogy megérjen az ismeretség arra, hogy dal szülessen belőle. Ilyenkor aztán már szinte maguktól kínálkoznak a harmóniák.
– Mitől függ, hogy milyen versek kerülnek megzenésítésre?
– Ezeket készen kaptuk, de volt úgy, hogy egy régóta ismert költemény egyszer csak befészkelte magát a gondolataimba és nem tudtam szabadulni tőle. Vagy láttam egy folyóiratban, más tipográfiával és az keltette fel az érdeklődésemet. Minden időszakban, hangulatban mást és mást mond egy költemény. Az ihlet legjobb forrása, ha gyakran forgatja az ember a különböző vereses köteteket. Kányádi Sándor verseit folyamatosan olvasom és mindig remek ötletadók a kötetei. Aztán a jeles napok, az évszakok, madarak, tárgyak, szintén kifogyhatatlan inspirációt jelentenek. Néha pedig felkérésre dolgozunk ünnepeken, filmekhez.
Szinte mindent el lehet énekelni. Örömet, bánatot és persze nagyon fontos, hogy legyen mondandója a dalnak, amit a közönség megért és örül annak, amit hall.
Hol családi örömzene kerekedik belőle, ahol velünk énekel mindenki, hol pedig színházi áhítatot vált ki a megzenésített költemény. Mi mindkettőért hálásak vagyunk. A nézők azért jönnek a koncertjeinkre, mert szeretnek minket. A gyerekek különösen nyitottak mindenre, de ezzel nem szabad visszaélni. Fontos, hogy mindig minőségi produkciót kapjanak, mert ettől függ, hogy mennyire lesznek igényesek később, s mit örökítenek át majd a következő generációkra.
Sosem szabad beérni azzal, hogy szórakoztatunk, mindig kell, hogy értéket, kultúrát közvetítsen a produkciónk.
Óbuda különösen kedves a szívünknek, hiszen itt itthon vagyunk. Ezen a koncerten az eredetileg meghirdetetthez képest lesz egy változás, mert Vilmos öcsém helyett Major Gábor lép fel, akit szintén jól ismer és szeret a közönség, hiszen amolyan ötödik tagja a zenekarnak, gyakran játszik velünk. Egy fellépés, egy műsor attól lesz igazán jó, ha nem csak a közönség készül izgalommal a találkozásra, hanem mi is. Részünkről meg van ez az izgalom, s ismerve a nézőinket a másik ötven százalékkal sem lesz gond.
Vincze Mara
