Zenél a mozi

Egy éve, még mindenki arra készült lázas izgalommal a Csillaghegyi Közösségi Házban, hogy sikeresen újjá születhessen a Csillag mozi, s a kínálattal egyaránt elégedett legyen minden korosztály. Ma már ott tartanak, hogy nem csak fantasztikus filmekkel várják a közönséget, hanem – gyakorta – izgalmas programokkal is házasítják a vetítéseket. Így született meg a Zenél a mozi, ahol a néző egyet fizet és kettőt kap, ugyanis koncert is jár a film mellé.

Október 28-án is két nagyszerű élményre számíthatnak a látogatók. Elsőként a P.J.T. In Fusion koncertre, majd az 1981-ben készült Kopaszkutya kerül levetítésre. S hogy mi jelenti a film és a fellépők közötti kapcsolatot, arról Józsa Tamást faggattam, aki sokak személyes ismerőse, hiszen itt él Csillaghegyen és gyakori fellépője a háznak.

– Ha jók az értesüléseim, akkor ez a formáció kifejezetten erre az alkalomra állt össze?

– Jók, mert bár mindannyian zenéltünk már együtt különböző alkalmakkor és formációkban, de ezt a felállást valóban erre az estére álmodtam meg.

– Fel sem tudom sorolni, hogy hány titulus illet meg, hiszen a zeneszerzőtől, a muzsikuson, gitár tanáron át a managerig mind helytálló veled kapcsolatban.

– Való igaz, bár én elsősorban olyan zeneszerzőnek tartom magam, aki olykor előadóként is részt vállal a puding próbájából. A másik nagy szerelem a tanítás. A zene átjárja az életem, s bármit is csinálok a fentiekből, minden verzióban boldoggá tesz. Most a film jelentette az inspirációt, hiszen Pálmai Zoltán, – aki zenélt a Hobo Blues Bandben, a Beatricében és a P. Mobilban – szerepelt a Szomjas György rendezte alkotásban, mely 36 éve készült és az akkori rock bandák születéséről és hétköznapjairól szól. Az alkalmi formáció tagjai: Pálmai Zoltán dob, Stencl Tamás basszus, jómagam pedig szóló gitár, s a trió kiegészül Csordás Leventével, mint énekessel, aki egykor a Shy Guys, ma pedig az Omega énekeseként szerepel. A koncert jól példázza majd, hogy az eltelt közel négy évtized alatt, mennyit változott az egykori Tiltott, Tűrt, Támogatott besorolásban fellépő zenészek élete, s maga a rock világa is.

Erre majd az elhangzó emblematikus dalok és nemzetközi slágerek között, prózában is utalunk a nézőknek, bár maguk az időtálló dalszövegek is sokat elmondanak arról a világról. S persze a koncert utáni film is megerősíti mindezt, hiszen akárcsak a dalok, a mozi is több generáció kedvence. Ma a képernyők előtt ülve lehetünk tanúi, miként születnek új idolok, itt pedig a film fedi fel, hogy a mára legendás dalok és zenészek hogyan indultak el pályájukon.

– Elég ritka, hogy egy dobosra ennyi fény essen, hiszen a zenekarok zömében a háttérben foglalnak helyet és a frontembereket éri a rivalda.

– Számunkra megszokott, mert egy trióban, egyformán szem előtt van mindenki, itt egyetlen hangszer sem „lazsálhat”. Ráadásul én magam is úgy értékelem, hogy az ütem, a lüktetés szabja meg a zenét, s a számok zömmel felütéssel indulnak és leütéssel végződnek.

Ezért is igyekszünk hangsúlyt adni Zoli több évtizedes éves pályafutásának a műfajban és megmutatni, hogy miként jut el a lelkes tettvágytól egy tehetséges fiatal a zenei alázatig, s hogyan őrzi meg a nyitottságot, a folytonos kíváncsiságot az újdonságok iránt.

– Ez a sokszínűség rád még inkább jellemző, hiszen a komolyzenétől a musical-en át, a jazz és a blues világáig mindenütt otthon vagy, és akkor még nem említettem a zeneszerzői és gitártanári munkásságodat.

– Édesanyámnak és a Nagymamámnak köszönhetem, hogy ebbe az irányba orientáltak, akárcsak azt, hogy arra neveltek, hogy legyen bennem a zenei érdeklődés mellett kellő alázat is. Fiatal koromban sokáig éltem Spanyolországban és Latin-Amerikában s ez szintén inspirált, mivel a déli vérmérséklet ezekből a szenvedélyes ritmusokból, dallamokból táplálkozik. Örülök, hogy nem lettem műfaj függő, mert így a teljes zenei repertoár nyitva áll előttem, ami nagyszerű dolog. Viszont mára a trió vált a kedvencemmé, mert ott jelen van a virtuozitás és a közönséggel is ott a legmeghittebb a kapcsolat. Míg a zenélésben folyamatos és pontos összmunkát követel, a számok között, vagy koncert után kötetlen csevejre is van lehetőség, ami fantasztikus dolog. Nem véletlen, hogy a mi köreinkben nem divat a celebség, mert itt a szereplési vágy és a szerénység kézen fogva jár, s ettől számunkra is megteremtődik az a balansz, ami művészként és emberként is elengedhetetlen szerintem.

Remélem, hogy a közönség úgy érzi majd, hogy mindezekből ízelítőt kapott a koncertünk során. A csillaghegyi fellépések azért is fontosak számomra, mert mindenki szeretné a legjobb formáját mutatni a szűkebb pátriájában, s ehhez nagy segítség, ha látom a tekintetekben is, amit a szívemben érzek, hogy itt igazán otthon vagyok.

                          Vincze Mara

Zenél a mozi!