„Egész életemben mindenkit, aki hozzám tartozott, jobban tudtam szeretni önmagamnál. Ennyi a titok. Ez nem derű, ez a szeretet fegyvere. Szeretnék önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején. Mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta: „Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad.”
1917. október 5-én, 102 éve született Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.
Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.
Hazánk egyik legismertebb írója volt, munkáit számos nyelvre lefordították, ismertebb művei: Freskó, Az őz, Disznótor, Pilátus, A Danaida, Abigél, Ókút, Az ajtó, Régimódi történet, Megmaradt Szobotkának, Für Elise.
Az Abigélből 1978-ban tévéfilm készült, Az ajtót 2012-ben Szabó István dolgozta fel. Több komoly elismerésben részesült, egyebek mellett József Attila-díjat (1959, 1972), Kossuth-díjat (1978), SZOT-díjat (1982), Déry Tibor-díjat (1996), Prima Primissima díjat (2003) és Hazám-díjat (2007) is kapott.
2007-ben, 90 éves korában hunyt el.
