Józsa Tamás zeneszerző különleges vállalkozásba kezdett: mesemusicalt írt. A 22 tételes darab különlegessége, hogy szimfonikus és rock zenekarra, valamint szólóénekre és vegyeskarra íródott, így a maga nemében egyedülálló keveréke az egymástól távol eső műfajoknak.
A történet főszereplői az erdő legkisebb élőlényei, a rovarok, bogarak. A főhős, Lepkés Lulu egy vihar során elszakad a szüleitől és számos kalandon, és egyúttal dalon át követhetjük sorsát. A mesemusical hanganyagának ősbemutató koncertje 2019. decemberében volt Csillaghegyi Közösségi Házban.
Józsa Tamás zeneszerző, zenetanárt kérdeztük a darab születésének körülményeiről.
– Hogy született meg a darab ötlete?
– A történet alapgondolata már nagyjából 18 évvel ezelőtt felbukkant bennem.
Ekkor már több éve foglalkoztam zenetanítással és az volt a vágyam, hogy egy alkotásba szőhessem bele a zene tanításáról kialakított elképzeléseimet és tapasztalataimat.
Laura lányom három, Kristóf fiam pedig fél éves volt, amikor az esti altatások alkalmával megfigyeltem, hogy mennyire varázslatos történeteket mesélt a feleségem nekik. Ez inspirált arra, hogy megírjam ezt a történetet. Rajongtak a zenéért, szerettek volna megtanulni hangszeren játszani, énekelni, vagy ahogyan hívtam a “zajongásukat”, duruzsolni.
Évekkel korábban, amikor egy hangszerboltban dolgoztam, arról fantáziálgattam munka közben, hogy a bolt feletti poros helyiségekben biztosan laknak olyan bogarak, akik néha mosolyogva hallgatják a betévedő kétlábúak kajla próbálkozásait a hangszereken. Így született meg a zenés mesejáték gondolata. Varázslatos élmény volt látni, ahogyan egyik pillanatról a másikra életre keltek Lepkés Lulu, Teknős Tófi, Pókanyó, Bolhabarát, Darázsapó, Tücsök Mankó, Csiga Csongor és Sáska Sanyi figurái és elkezdték élni az életüket.
– Több zenei stílus is képviselteti magát a dalok között – célja a darabnak, hogy megismertesse a gyerekekkel a különféle zenei stílusirányzatokat?
– Teljes mértékben. Bár ilyen irányú gondolatok ritkán fogalmazódnak meg bennem tudatosan egy alkotási folyamat kezdetén, azonban a Duruzsol az erdő művem esetében már korán kirajzolódott, hogy a karakterek és a különféle jellemvonások mögött konkrét zenei stílus álljon. A történet során minden karakter eltérő zenei stílusokon keresztül mutatja meg magát. Ez változatos zenei formát eredményez, amelyben az összképre a hangszerelés kiegyensúlyozottsága vigyáz. Így a hallgatóság egy előadás keretében kaphat betekintést több zenei műfaj világába. A zene, az ének, az élő hangszeres előadás, a beszéd, a mozgás, a színpadi jelenlét, egyszóval a duruzsolás szerves része az egész történet mondanivalójának és üzenetének.
– Egy új darab létrehozása komoly munkát igényel. Kik az alkotótársak?
– Farkas Csaba szerzőtársam. Gitártanulásra jelentkezett nálam és az egyik tanórán beszéltem neki a meséről. Azt mondta szívesen elolvasná az eddig leírtakat. Csaba akkoriban drámát tanított, újságíróként, fordítóként és tolmácsként dolgozott. Ő volt az első, akinek a családomon kívül megmutattam a vázlataimat. Megtetszett neki az alapgondolat, így megkezdtük a közös munkát. Nagyszerű élmény volt az alkotási szakasznak ez a stádiuma és közben a meséből egy igazi irodalmi mű formálódott.
– Mi a darab üzenete?
– A zene és egymás iránti szeretet, együttérzés, egymásra figyelés, a jelen pillanat megélése, alázat, önbecsülés, bátorság, érzelmi támogatás, környezettudatosság és még sok olyan dolog, amit szavakkal nem igazán lehet kifejezni. Inkább egy rövid dalszöveggel válaszolnék A Tocuna című dalból:
„Ha fekete-fehérben látod a világot,
Nem fogod észrevenni a virágot.
Hiába színes a gyümölcse a fának,
Ha nem tudsz úgy örülni a mának.”
Igazi koncertélménnyel várják a családokat a zenei műfajokon átívelő programra a Csillaghegyi Közösségi Házba. (1039 Budapest, Mátyás király útja 13–15.) Jegyek
válthatók: www.kulturkozopont.hu
DURUZSOL AZ ERDŐ
Zenés mesejáték két felvonásban a madarak és fák napja alkalmából
2024. május 10. 17.00
