Kedves Közönségünk!
Sorozatunkkal szeretnénk kicsit közelebb hozni Önökhoz fellépő művészeinket. Az 5 kérdés a kulisszák mögött sorozatban kedvenceink osztják meg velünk személyes élményeiket, gondolataikat, és immár személyes ismerősként köszönthessük őket a színpadon. Fogadják szeretettel válaszadónkat.
Aki válaszol: Márfi Márk színész
Van-e valamilyen kötődése Óbudához?
Van-e? Itt kaptam meg az első egyetem berkein kívüli főszerepemet, Rómeót. Döbrösi Laura volt a Júliám és egy soha el nem felejtős nyárra emlékszem. Pesten laktam, közel az egyetemhez és elhatároztam, hogy bringával fogok járni minden nap a próbára, úgyhogy meg is vettem életem első komolyabb bringáját, persze használtan, de kiszolgált. Reggel átszeltem
a fél várost, próba után pedig hazatekertem. Este, hiszen szinte egész nap ott voltunk a 3k-ban. Olyan volt, mint egy nyári alkotótábor. Aztán életem egyik legfurább élménye is ide kötődik, ugyanis szabadtéri előadás lévén, a premiert természetesen elmosta az eső, de mi nem adtuk fel és a közönség sem. Vártunk. Aztán egyszer csak elállt. A nézők újra elfoglalták
a helyüket, de még nem kezdhettük el az előadást, ugyanis a színpad csúszott.
Balesetveszélyes volt. Odabent mi időközben megszavaztuk, hogy ha esik, ha fúj, megcsináljuk, táncosok is, színészek is, zenészek is, mindenki. Csakhogy ehhez alá kellett írni egy belegyező nyilatkozatot, hogy igen ám, de mindezt saját felelősségre vállaljuk. Hát aláírtuk. Júlia és Rómeó a nézők előtt írta alá, odakint. Ez számomra – és tudom, hogy nem csak számomra, hisz előadás után többen mondták, hogy mintha a saját halálos ítéleteteket írtátok volna alá, olyan volt, és hát ugye tudjuk mi a kettejük sorsa – szóval, hogy adott egy plusz jelentéstartalmat. Személyi sérülés nem történt, még a menő vívás koreográfiákban sem csúsztunk meg. Az arcom óriásiban kivetítve a tízemeletesekre, azt sem felejtem el. Fotó van róla. Valahol…. Rövidebb választ kellett volna adjak, ugye? Hát akkor a Tévedések vígjátékába már bele sem kezdek…
Mi szeretett volna lenni gyerekkorában?
Ritkán kérdezték meg tőlem komolyan, hogy na és mi leszel, ha nagy leszel… Vagyis hát mindig azt éreztem, hogy ezt inkább csak azért kérdezik felnőttek a kicsiktől, mert mást nem tudnak kérdezni, így hát azt hiszem sosem adtam komoly választ és nem is igazán foglalkoztatott a kérdés. Ha komolyan érdekelt volna a jövő akkor és már találkoztam volna gyerekként színházzal, akkor alighanem azt mondtam volna, hogy színész. De nem találkoztam.
Mi foglalkoztatja mostanában a legjobban?
A forgatás és színház mellett az írás, ami az elmúlt években foglalkoztat. 2025-ben fog debütálni a TELIK – egy óra az életedből című monodrámám folytatása Für Anikóval. Címe: Lassan. Ez egy kétszereplős dráma, egy anya fia kapcsolat, ami a kommunikációképtelenségről beszél. Illetve idén is részesültem Örkény István Drámaírói Ösztöndíjban, így írom a trilógia harmadik részét, melynek címe: Tovább.
Mi volt a legnagyobb kalandja, amire szívesen emlékszik vissza?
Amikor Afrikában egy kis ladikból hajnalban vizslattuk a nyílt óceánt, mikor fognak már felbukkani, hol rejtőznek, halászbácsik jelelnek, hogy erre, jó az irány, erre, tovább, órák telnek el és egyszer csak megláttuk az uszonyokat… óvatosan közelebb, a pipás maszk már rajtam, de nem párás szerencsére, mindent látok, egyszer csak azt mondja a helyi fiú a ladikból, hogy most, most ugorjunk és ugrunk, bele az óceánba és ott vannak karnyújtásnyira azok a csodás lények. Jobban izgultam, mint az egész érettségin meg Színművészetis felvételi három rostáján együttvéve. Delfinekkel úszni a természetes élőhelyükön. Ez.
Mi a kedvenc étele, amit el is tud készíteni?
Végre tudok adni egy rövid választ: nincs ilyen. Amit el tudok készíteni, az nem a kedvencem, ami meg a kedvencem azt nem tudom elkészíteni.
Telik – egy óra az életedből
Időpont:
2024.12.13 19:00
Helyszín:
3K – Kaszásdűlői Kulturális Központ
