A tavasz beköszönte előtt már mindenki jobban fázik egy kicsit, belefáradt a hidegbe, és még inkább vágyja a meleg napsütést, a strandhangulatot. Magyarország legnépszerűbb és messze földön híres üdülőközpontja a Balaton. Hogy mióta? Hát amióta csak gyerek van a világon.
A tó magyar elnevezése a szláv „blato”, „boloto” (mocsár, láp, sár) szóból ered. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek a mediterrán hatások. A napsütéses órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A tó körüli falvak, városok mind a nyaralószezonra alapoznak, ezért a nyári hónapokan minden megtalálható itt, ami a kikapcsolódáshoz szükséges. Éttermek, fagyizók, vidámparkok, kertmozik, strandok, múzeumok, kertek, játszóterek, piacok. Egymást érik a bérlehető szobák, nyaralók.
Nagyszüleink idejében még nem volt olyan egyszerű leruccanni a Balatonhoz, beutalót kellett szerezni. Akik egész évben jól dolgoztak, jutalmul kaptak egy hetet az úgynevezett SZOT üdülőben. Nem volt az nagy luxus, mégis óriási örömet jelentett a városi családoknak. Aztán eljött a rendszerváltás kora, amikor már zimmer frei volt a varázsszó, akinek egy üres sufnija akadt, az rögtön kiadta a német turistáknak. Na és ki volt az élet császára? Hát a balatoni bódétulajdonos: a halsütő és a lángosos. A legjobb üzlet volt annak idején egy ilyen vállalkozás. Azonban a 2000es évek új fordulatot hoztak: már könnyedén le lehetett ugrani a tengerpartra, az emberek új célállomásokat kerestek, az egyiptomi társasutak megteltek, a Chalkidiki félszigeten csak magyar szót lehetett hallani, a balatoni strandok szinte üresen árválkodak.
Mostanra viszont újra reneszánszát éli a régi, hamisítatlan balatoni hangulat. Az ország egész területéről szívesen utaznak ide a fiatalok, a kisgyermekes családok, de még az idősebbek is. Mert lehet, hogy a tenger sósabb, lehet, hogy az egzotikus országok kalandosabbak, lehet, hogy repülővel suhanni menőbb, mint dugóban állni az M7-esen, de a balatoni hangulat utánozhatatlan, szívbe markolóan gyönyörű gyerekkori emlékeket idéz, a fagyi édesebb, a lángos sósabb, a zápor üdítőbb, mert nekünk, magyaroknak, mindig is a Balaton marad a riviéra.
A Balaton ezer arcának egy-egy megörökített fotójával melegíthetjük fel a lelkünket, készülhetünk az idei nyári szezonra, egy kis előzetessel, a Békásmegyeri Közösségi Ház beltéri aulakiállításán, március 5-ig, melynek címe: Nekem a tenger a Balaton.
